Századok – 2020
2020 / 3. szám - TÖRTÉNETÍRÓK - Erős Vilmos: Szabó István (1898‒1968) a magyar történeti irodalomban
SZABÓ ISTVÁN (1898–1968) A MAGYAR TÖRTÉNETI IRODALOMBAN 632 „modern” történettudomány képviselőjének tartotta (bár a „modern” fogalma meghatározatlan maradt Rácznál), másrészt eklektikus történésznek tekintette Szabót, akinek historiográfiai helyét a marxizmus és a szellemtörténet között jelölte meg. 59 Különleges helyet foglal el Szabó István értelmezőinek sorában Balogh István,60 aki Szabó közvetlen munkatársi köréhez tartozott – alapvető debreceni kötődéssel. Balogh István már az 1940-es évek elején recenziót közölt a Tiszántúl című napilapban Szabónak a magyar asszimiláció kérdéséről szóló, akkor megjelent tanulmányáról,61 majd Szabónak a debreceni egyetemre történt 1943-as kinevezése után közvetlen munkatársak lettek. (Balogh Szabó István tanszékén lett rövidesen docens.) Az 1948-as támadások egyik fő céltáblája (Szabó István mellett) Balogh István lett, akit a helyi lapok azért is támadtak, mert a Nemzeti Parasztpárt képviseletében 1945 után megyei főispán is volt.62 Balogh szerepe alapvetőnek tekinthető a kapitalizmus kori parasztságtörténet előkészítésében és létrejöttében (és véleményem szerint koncepciójának kialakításában is). Nem utolsósorban neki köszönhető Erdei Ferenc és Veres Péter támogatása. Balogh István folyamatosan recenzálta Szabó műveit, és ő készítette el az 1970-es évek végén a Debrecen történetével kapcsolatos műveinek bibliográfiáját is. 63 Balogh István (természetesen) önálló tanulmánnyal szerepelt Szabóról az 1989-es és 1998-as emlékkötetekben is. Előbbiben Szabó és a néprajztudomány kapcsolatáról írt,64 utóbbiban az 1965-ös kötetek keletkezési körülményeiről, a kötetek létrejöttét övező, szemléleti kérdéseket érintő vitákról, diskurzusokról nyújt roppant értékes információkat. 65 Az 1990-es évek elején és a 2000-es években közzétett tanulmányaiban pedig főként az 1948-as kötet (A szabadság fővárosa Debrecen) elleni támadásokkal, illetve az ezután a Szabó István tanítványait érintő retorziókkal foglalkozott. 66 Melyek Balogh István Szabó Istvánnal kapcsolatos értékelésének főbb elemei? 59 Uo. 60 Balogh Istvánról lásd Thesaurus solemnis. Barátok, munkatársak, tanítványok köszöntik a 90 éves Balogh Istvánt. Szerk. Kujbusné Mecsei Éva. Debrecen–Nyíregyháza 2002. 61 Balogh István: Könyvismertetés Szabó István: A magyarság életrajza című kötetéről. Tiszántúl, 1942. június 6. 4.; Uő: Hozzászólás Az asszimiláció a magyarság történetében című tanulmányhoz. Tiszántúl, 1942. április 29. 3. 62 Uő: „Nekem szerencsém volt.” Nyíregyháza 2012. 63 Uő: Szabó István debreceni vonatkozású munkássága. In: A Déri Múzeum Évkönyve 1978 . Szerk. Dankó Imre. Debrecen 1979. 453–458. 64 Uő: Szabó István és a néprajztudomány. In: Parasztság és magyarság i. m. 130–135. 65 Balogh István: Adalékok egy korszak történetírásához. Debreceni Szemle Új folyam 1. (1993). 1. sz. 119–134.; Uő: Alkotás és tudományszervezés a politika szorításában. In: Szabó István Emlék könyv i. m. 37–52. 66 Balogh I.: Alkotás és tudományszervezés a politika szorításában. i. m.; Uő: A debreceni egyetemi összeesküvés 1950-ben. In: Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára i. m. 17–34.
