Századok – 2020
2020 / 3. szám - TÖRTÉNETÍRÓK - Erős Vilmos: Szabó István (1898‒1968) a magyar történeti irodalomban
SZABÓ ISTVÁN (1898–1968) A MAGYAR TÖRTÉNETI IRODALOMBAN 630 Szabó István és Debrecen viszonyát boncolgatja Orosz A szabadságharc fővárosa Debrecen 1998-as reprint kiadásához írott értelmező tanulmányában. 48 Kitér a kötettel kapcsolatos bírálatokra, amelynek alapja az, hogy Szabóék a békepárt politikáját védelmezték, a radikálisokat viszont támadták 1848–1849-re vonatkozóan. Orosz szerint a kötet elleni támadások hátterében az osztályharc gondolatának elutasítása állt, s Szabóék támadói szerint a kötet feudálkapitalista szemléletet tükrözött. Orosz István szerint azonban épp ellenkezőleg, a kiadványt inkább az objektivitásra és a pártatlanságra való törekvés jellemezte. 49 Orosz szerint a kritikusok egy része később felismerte hibáját, elfogultságát, viszont Szabó István a támadások hatására már kutatta tovább 1848–1849 problémáit, jóllehet nem sokkal később két tanulmányt is publikált Kossuth és a jobbágyfelszabadítás témaköréből. 50 Szabó István másik tanítványa, Rácz István51 szintén több írásban foglalkozott a mesterének tekintett történész életműve különböző aspektusaival. Rácz már 1957-ben rövid cikket publikált az Agrártörténeti Szemlé ben a debreceni agrártörténeti iskoláról, 1978-ban és 1982-ben Szabó egyetemi tanári munkásságáról emlékezett meg, 1988-ban és 1998-ban szerkesztője volt a Szabó István születésének 90., illetve 100. évfordulója alkalmából készült emlékkönyveknek, amelyekbe Szabó István életművét átfogóan értékelő előszavakat is írt. De több más tanulmányt is publikált az 1990-es évek végén, a 2000-es évek első felében, többnyire a Szabó István munkatársainak tekinthető történészeknek szentelt emlékkönyvekben. 52 Különösen kiemelném Rácz István Szabó tanári, egyetemi előadói tevékenységét méltató 1978-as tanulmányát,53 amelyben a történész egyetemi előadásait elemezte. Ezek – szerinte – alapvetően szemben álltak az 1950-es évek elején még közkézen forgott Hóman–Szekfű-féle Magyar történet tel. 54 A legfontosabbnak a gazdasági és társadalmi kérdések vizsgálatát tartotta, de ezt arányosan kiegészítette 48 Orosz István: Egy centenáriumi kötet kálváriája. In: A szabadságharc fővárosa Debrecen. Szerk. Szabó István. Reprint: Debrecen 1998. 597–609. 49 Uo. 605. 50 Orosz István Szabó Istvánnal kapcsolatos újabb tanulmányaihoz lásd Orosz István: Az agrártörténeti kutatások megalapozói Debrecenben: Szabó István és Balogh István. Századok 151. (2017) 39–48.; Uő: Szabó István és Szabad György történetírói kapcsolatáról. In: Kitörés a kánonból . Szabad György történetírói munkássága. Szerk. Dénes Iván Zoltán. Bp. 2018. 34–40. 51 Rácz Istvánról lásd Emlékkönyv Rácz István 70 . születésnapjára. Szerk. Kovács Ágnes. Debrecen 1999. 52 Rácz István: A debreceni agrártörténeti iskola. Agrártörténeti Szemle 1. (1957) 1. sz. 85–86.; Uő: Búcsú Szabó István történetírótól. Alföld 20. (1969) 4. sz. 91–92.; Uő: Előszó. In: Parasztság és ma gyarság. Tanulmányok Szabó István történetíró születésének 90. évfordulója tiszteletére i. m. 9–12.; Uő: Szabó István emlékezete. Debreceni Szemle Új folyam 7. (1999) 1. sz. 96–103.; Uő: Szabó István emberközelben. In: Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára. Szerk. Egey Tibor – Horváth M. Ferenc. Bp. 2002. 9–16. 53 Uő: Szabó István tanári munkássága. Alföld 29. (1978) 7. sz. 56–59. 54 Magyar történet I–V. Szerk. Hóman Bálint – Szekfű Gyula. Bp. 1928.
