Századok – 2020
2020 / 3. szám - TÖRTÉNETÍRÓK - Erős Vilmos: Szabó István (1898‒1968) a magyar történeti irodalomban
621 SZÁZADOK . () . SZÁM Erős Vilmos SZABÓ ISTVÁN 18981968 A MAGYAR TÖRTÉNETI IRODALOMBAN * Szabó István a 20. századi magyar történetírás kiemelkedő képviselője, akinek életművével meglehetősen sokan foglalkoztak1 . Jelen munkámban a történésszel összefüggő szakirodalmi értékelések fő irányait, legfontosabb darabjait foglalom össze. Összegzésemben mindenekelőtt az 1945 után született átfogó értékelésekre koncentrálok, és az egyes művek visszhangjáról szóló, illetve Szabó István történetírásának speciális problémáit tárgyaló tanulmányokat is érintem. Marxista értékelések, támadások az 1950–1960-as évekből A Szabó István szinte teljes életművére vonatkozó értelmezések az 1950-es évekig nyúlnak vissza, bár akkor, természetesen, még nem beszélhetünk befejezett életműről. A Századok 1954-es évfolyamában Sándor Pál terjedelmes tanulmányt közölt, amelynek fő tárgya a korábbi magyar agrártörténeti irodalom marxista-kommunista szemszögből történő kritikája.2 Sándornak már ezt megelőzően is voltak Szabóellenes támadásai, például egyik, 1952-ben megjelent könyvében, 3 ahol azt kriti zálja, hogy Szabó nézetei szerint a nagybirtok az újkori magyar társadalmi fejlődés folyamán nem juttatta a jobbágyságot a teljes jogfosztottság állapotába, tagadva, hogy a korszakban a parasztok elűzése a telkeikről általános gyakorlat lett volna. 4 Sándor Pál 1954-es kritikájának még számos (később részletezendő) eleme van,5 alapvető szándéka azonban az, hogy a Domanovszky Sándor (és Wellmann Imre) által reprezentált, a két világháború közötti időszakban kialakult agrártörténeti (úgynevezett magyar művelődéstörténeti) iskolára kemény össztüzet zúdítson, s közben kitérjen Szabó István parasztságtörténeti tanulmányaira, illetve a „népiségtörténet”-re is. Domanovszky iskolájának szellemiségét alapvetően feudális történeti felfogásnak tartja, amely tagadja az osztályharcot, úr és paraszt, * 2019-ben volt a debreceni származású történettudós, Szabó István halálának 50. évfordulója. Az alábbi írás ebből az alkalomból készült. 1 Szabó István munkásságának teljes bibliográfiáját lásd Szabó István 1898–1969. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága I. Összeállította Dr. Bitskey Istvánné. Debrecen 1982. 2 Sándor Pál: A magyar agrártörténeti irodalom kritikája. Századok 88. (1954) 373–419. 3 S. Sándor Pál: Parasztmozgalmak a Habsburg önkényuralom idején 1849–1867. Bp. 1952. 4 Uo. 120. 5 Sándor Pál cikke után Szabó István lemondani készült a Magyar Történelmi Társulatban betöltött választmányi tagságáról és egyéb funkcióról is. Lásd A harmadik út felé. Szabó István történész cikkek ben és dokumentumokban. Vál., jegyz., szerk. Erős Vilmos. Bp. 2006. 321–324. TÖRTÉNETÍRÓK
