Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
OSZMÁNELLENES HADJÁRATOK LEHETŐSÉGEI A 16. SZÁZAD ELEJÉN 612 forrásértéke annak van, amelyik a máshonnét nem ismert július végi kongregációról tanúskodik. Bőbeszédűbbek az oklevelek. Ezek szóhasználata alapján januárban általános országgyűlés (universalis dieta generalis ) ülésezett, a májusban „főpapok, főurak és nemesek” részvételével gyűlés zajlott, míg a szegedi kongregációt egyetlen oklevél sem nevezi sem dietá nak, sem congregatió nak; más adatok ból derül ki, hogy egy hadjáratot előkészítő sereggyűlésről volt szó. A szeptemberi tanácskozás „részleges gyűlésként” (congregatio/dieta particularis ) tűnik fel a forrásokban. A júliusi gyűlésről, mint már szó esett róla, Surian jelentésén kívül semmit nem tudunk, míg decemberben ismét „főpapokkal, főurakkal és nemesekkel” zajló tanácskozásról volt szó. Az előbbiek alapján rögzíthetjük, hogy a kongregációk között kétségkívül eltérő típusok különböztethetőek meg: az „általános országgyűlés” (január), a „részleges országgyűlés” (szeptember), a sereggyűlés (június), a források szűkszavúsága miatt bizonyára „királyi tanácsülés”-ként aposztrofálható összejövetel (július, december), valamint a sajátos májusi gyűlés, amelyet a résztvevő nemesek nagyobb száma alapján nevezhetnénk országgyűlésnek, jóllehet nem uralkodói meghívásra ült össze, hanem a nemesek kényszerítették ki. Ezek a megállapítások rávilágítanak arra, hogy minden egyes, eddig ismeretlen források segítségével újonnan „felfedezett” kongregáció esetében érdemes megvizsgálni, hogy miféle gyűlésről is van szó. Ez pedig már átvezet egy, az előbbiekkel összefüggő, újabb problémához: vajon az egyes „típusok” jogköre meddig terjedt. Mennyiben tekinthetők a különböző gyűlések egyenértékűnek egymással? További megfontolandó kérdés az, vajon hol helyezkednek el a „rangsorban” azok a gyűlések, amelyek végén függőpecsétes dekrétumot is kiadtak.190 Az 1513. évi hat kongregáció közül ugyanis egyik sem tartozik ebbe a kategóriába. II. Adószedés Ami az adószedést illeti, a hat gyűlés közül a sereggyűlésről feltételezhető talán legkevésbé, hogy adót vetett ki, ám a másik öt kongregáció közül automatikusan egyik esetében sem lehet kizárni, hiszen, miként Neumann Tibor írásából kiderült, adószedésről királyi tanácsülés is dönthetett: így történt ez 1491-ben is.191 A források alapján 1513-ban a helyzet másként festett: az öt gyűlés ellenére csupán egyetlen, mégpedig a januári diéta döntött adókivetésről. Összefüggésben 190 Vö. C. Tóth N.: Tolnai országgyűlés i. m. 1462., ahol a szerző – részint Teke Zsuzsa és Neumann Tibor eredményeire is támaszkodva – helyesen rögzíti, hogy az egyes diéták határozatainak érvényét nem befolyásolta az, hogy a rendelkezéseket dekrétumba foglalták-e vagy sem. Ezen megállapítás azonban nem érinti a kongregációk fentebb taglalt, „típustól” függően esetenként eltérő hatáskörét. 191 Neumann T.: Királyi hatalom i. m. 52.
