Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
MIKÓ GÁBOR 611 lévő ellenség támadásainak elhárítása mellett a lázongó nemesség kibékítésére és a vártnál sokkal kisebb adójövedelmek pótlására is megoldást kellett (volna) találnia. Utóbbi azonban sikertelen maradt – ennek okait a Függelékben külön fogom tárgyalni. FÜGGELÉK I. Országgyűlések A Jagelló-kori országgyűlések történetének még nincsen modern feldolgozása, a releváns, terjedelmes forrásanyagról nincsen kimutatás.187 Mint a tanulmány be vezetőjében már jeleztem, figyelmemet mindenekelőtt a gyűlések nagy száma vonta magára, amellyel az 1513. esztendőben találkoztam, és amely élesen elkülönült Ulászló uralkodásának első éveitől. A januári diétát az alighanem botrányos májusi kongregáció követte, majd június végén a szegedi gyűlésre került sor. Alig egy hónappal ezután ismét tanácskozás volt Budán, majd szeptember végén újabb diéta vette kezdetét, hogy aztán a kongregációk sora egy december első felében tartott összejövetellel lezáruljon.188 A számos gyűlés sokfélesége a róluk tanúskodó források különbözőségében is tükröződik: egyes kongregációkról oklevelek éppúgy szólnak, mint követjelentések, másokról kizárólag okiratok, megint másokról pedig csupán követjelentések számolnak be. 189 Mindebből további kérdések adódnak. Vajon a forrásokból mit tudhatunk meg az egyes gyűlésekről? A januári diétáról mind oklevelek, mind Marino Sanuto követjelentési kivonatai beszámolnak, akárcsak a májusi rendkívüli, a júniusi szegedi és a decemberi gyűlésről. A július végi tanácskozásról csupán Sanutónál esik szó, míg a szeptemberi, Máté-napi kezdettel tartott országgyűlésről csak oklevelek tanúskodnak. Sanuto minden gyűlést egyformán dieta címmel illet, amely mögött nyilván egy formula húzódik meg, mert Antonio Surian velencei követnek olasz nyelven aligha álltak rendelkezésére azok a terminus technicusok, amelyekkel az egyes tanácskozások közti különbséget leírhatta volna. (Tegyük hozzá: aligha volt efféle célja.) E szemszögből jelentései közül legfőbb 187 Kivételt képeznek a – jellemzően privilégium formájában kiadott – dekrétumok, ezeknek ugyanis van új kiadásuk: DRMH IV. i. m. 188 Egy korábban megjelent írásomban csupán három országgyűléssel számoltam. Mikó G.: Ismeretlen országgyűlési emlék i. m. 468–469. 189 Mindez egyébként arra – a jövőben minden bizonnyal elkészülő, a Jagelló-kor törvényhozását bemutató kritikai kiadás összeállítása során felmerülő – alapvető problémára is felhívja a figyelmet, hogy annak forrásbázisa nem korlátozódhat a kétségkívül legfontosabb kútfőket tartalmazó oklevelek csoportjára.
