Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
OSZMÁNELLENES HADJÁRATOK LEHETŐSÉGEI A 16. SZÁZAD ELEJÉN 608 hadjárat megindításáról országgyűlés döntött 1514 tavaszán, 175 tehát erről hóna pokkal korábban, egy királyi tanácsülés keretében aligha hoztak még határozatot. (Az 1513. év utolsó nagyobb tanácskozására az udvarban december elején került sor, itt minden bizonnyal az aktuális hadi helyzetet tárgyalhatták meg, és már szó eshetett arról is, hogy amint Bakócz a pápai bullával hazaérkezik, országgyűlést tartanak).176 A Szelim szultán trónralépésétől fennálló aktívabb magyar harckészültség kérdésében azonban Bátori István 1512 őszén aratott győzelmétől függetlenül is bizonytalan vagyok: mint az első fejezetben bemutattam, a határmenti – legalábbis a szreberniki bánság területén fekvő – végvárak őrsége és felkészültsége hiányos volt, arra pedig nem találtam adatot, hogy felmentő csapatokat tudtak volna mozgósítani. A frontvonalakat az 1513. évi januári országgyűlést követően sem sikerült stabilizálni, a végvárak felszereltsége és ellátása kérdéses maradt,177 a sikeres oszmán akciók pedig az év első felében is tovább folyta tódtak. A helyzetben érezhető változás csak a májusi mozgósítás, illetve Beriszló horvát–szlavón báni kinevezése után állt be, majd az utóbbi dubicai győzelmét és Szapolyai szendrői betörését követően már adatolhatóan tartottak a déli határ mentén mobilis katonai erőket is. Nem tudni, hogy a Máté-napi országgyűlésen kiválasztott Bélai Barnabás végül mikor indult útnak a szultánhoz, ám csak december 17-én érkezett meg Drinápolyba.178 Szelim szultán azokba a követelésekbe, amelyeket Ulászló a béke megkötésének feltételéül támasztott, nem egyezett bele, ezt pedig tudtára is adta a magyar uralkodónak. Követe az üzenettel február közepe táján érkezhetett Budára.179 Ekkor azonban Bakócz már Szlavóniában járt, és néhány hét múlva Ulászló udvarába ért a keresztes bullával. Az események ettől kezdve előbb egy újabb törökellenes hadjárat, majd viharos gyorsasággal a jól ismert parasztháború felé vezettek. 180 175 C. Tóth N.: 1514. évi márciusi országgyűlés i. m. passim. 176 Uo. A tanácskozás december 16-ára bizonyára véget ért, mert Werbőczy tudósítása szerint Szapolyai ezen a napon kelt át Budáról Pestre, és Debrecenen át tervezett Erdélybe visszatérni. Fraknói Vilmos: Werbőczy István kiadatlan levelei és egy országgyűlési beszéde. Magyar Történelmi Tár 23. (1877) 127. (DL 47060.) 177 Óváry L.: Oklevél-másolatok i. m. 1053. számú dok. (Nándorfehérvár és Jajca ellátásának problémája); Török Imre jelentése Nándorfehérvár felszereltségének és ellátásának hiányairól (lásd fentebb); Ulászló aug. 2-ai parancsa Jajca ellátására: DL 47055. 178 Fodor P. – Dávid G.: Magyar–török béketárgyalások i. m. 211. 179 Uo. 212.; Pálosfalvi, T.: From Nicopolis i. m. 344. 180 Az 1514. év első felének eseményeiről – amelyek már nem tartoznak szorosan e tanulmány tárgyához – részletes áttekintést ad két tanulmány: C. Tóth N.: 1514. évi márciusi országgyűlés i. m. passim; Neumann T.: Bulgária – Erdély – Temesvár i. m. passim. Lásd még Fekete Nagy A. – Barta G.: Parasztháború i. m. 23–41. Az esetleges fegyverszünet vagy békekötés kapcsán vö. még Fodor P. – Dávid G.: Magyar–török béketárgyalások i. m. 213., 216.
