Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
MIKÓ GÁBOR 607 újból adót vetett ki, így például a bányavárosoknak – az évben már harmadjára – ötezer forintot kellett fizetniük.168 Ugyanekkor döntöttek a tárnoki szék erede tileg májusra tervezett, ám a mozgósítás miatt elhalasztott meghirdetéséről is. 169 Annak ellenére, hogy az udvarban láthatólag elkötelezték magukat a békekötés mellett, a Szapolyai hadjáratában részt vett csapatok egy részét továbbra is fegyverben tartották. November elején Bács megye csapatainak parancsolta meg a király, hogy vonuljanak Temesvárhoz, ahol már az ő csapatai is ott állomásoznak. 170 A király csapatai 1514 januárjának elején is a Temes-parti erősségnél tartózkodtak.171 Szintén 1514 januárjából ismert egy arra vonatkozó adat, hogy Szapolyai, illetve más urak és megyék csapatai Zentánál voltak.172 Ennek okát a korábbi szakiroda lom abban látta, hogy Ulászló és környezete már tudott arról, hogy Bakócz bíboros a pápa törökellenes hadjáratra felhívó bullájával úton van Magyarország felé, és ennek előkészületeként mozgósítottak csapatokat.173 Újabban arra hívták fel a fi gyelmet, hogy a magyar–török határon I. Szelim trónralépésétől fogva a korábbinál aktívabb harckészültség lehetett, és az 1513. évi augusztusi hadjárat után a határ további védelme céljából nem oszlatták fel a csapatokat. 174 A határvédelem fenntartására más adatokból is következtethetünk. Egyrészt a fegyverszünet ellenére még nem kötötték meg a törökkel a békét, addig pedig bármikor számíthattak támadásokra. Másrészt a bulla kihirdetéséről és a keresztes Neumann T.: Bulgária – Erdély – Temesvár i. m. 112. – Egy október 30-án kelt oklevélből úgy tűnik, hogy a város megegyezett a kereskedővel arról, hogy az összeg nagyobb részét (650 forintot) csak 1514. év Márton-napjáig fizetik ki: DF 278674. – Felix személyében a korban Budán tevékenykedő egyik legjelentősebb firenzei kereskedőről, Felice Stagiról van szó, lásd Kubinyi András: Budai keres kedők udvari szállításai a Jagelló-korban. Budapest Régiségei 19. (1959) 101. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy Bélai hatalmas, több mint 100 fős kisérettel ment a szultánhoz, aminek költségei igen magasra rúghattak, erről: Fodor P. – Dávid G.: Magyar–török béketárgyalások i. m. 211. 168 1513. okt. 7.: DF 249818.; okt. 23.: DF 249815. (második fizetési felszólítás). A városok részletekben fizettek, például november 5-én 600 Ft-ot: DF 249816. Négy nappal később, nov. 9-én Ulászló – tekintettel arra, hogy az 1513. évben már háromszor vetett ki rájuk adót (taxa et contributio), továbbá a bányák arany- és ezüsthozamának csökkenése miatt – a bányavárosokat egy évre minden adó alól felmentette: DF 249817. Arra, hogy az uralkodó az országgyűlésen más városokra is adót vetett volna ki, nincs adat. Az országlakosokra biztosan nem vetett ki újabb subsidiumot, bővebben lásd a Függelékben. 169 A májusi halasztásról lásd fentebb. December 6-ára hirdették meg: DF 241115. (Ráskai erről szóló levele Pozsonyhoz, okt. 3.); DF 217280. (Ráskai levele Bártfának, a datálás az előbbi irat alapján lehetséges.) Megtartására: Knauz N.: Budai káptalan i. m. 60., 93. és 103. számú dok. (DL 106070.) 170 Fekete Nagy A. – Barta G.: Parasztháború i. m. 31. A forrást Fekete Nagy oklevéltárának kéziratából idézték, amelynek nyomtatott változatába azonban (Monumenta rusticorum i. m.) a dokumentum nem került bele. Fotókópiájának jelzete: DF 258932.; Bátori István szeptember elején a Temes megyei Monostoron tartózkodott: C. Tóth N.: Ki kicsoda i. m. 33. 171 Uo. A fotókópia jelzete: DF 270940. 172 C. Tóth N.: Az 1514. évi márciusi országgyűlés i. m. 34.; Neumann T.: Bulgária – Erdély – Temes vár i. m. 112–113. 173 Fekete Nagy A. – Barta G.: Parasztháború i. m. 32. 174 Neumann T.: Bulgária – Erdély – Temesvár i. m. 113–114.
