Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
OSZMÁNELLENES HADJÁRATOK LEHETŐSÉGEI A 16. SZÁZAD ELEJÉN 602 második 50 dénárjának beszedéséhez ekkor még hozzá sem fogtak. 135 A király, korábbi ígéretétől eltérően, végül nem szállt táborba, bár rossz egészségi állapotát ismerve ezen nem is csodálkozhatunk. 136 Nem meglepő tehát, hogy a velencei követ július eleji beszámolója az udvar nehéz helyzetét tárja elénk. Surian szerint úgy tudták, hogy a szultán Szófiában tartózkodik, és hamarosan 40 000 ember élén Szendrő felé vonul, hogy betörjön az országba. A havasalföldi vajda megüzente, hogy vazallusként kénytelen a törökökkel tartani. A követ kertelés nélkül jelentette, hogy „a bárók tanácstalanok és a király sem tud mit tenni a török hatalma ellen”.137 Végül mind a pápának, mind a császárnak segélykérő levelet küldtek. Ezek az események feltevésem szerint nem a szegedi diétához kötődnek, és a követi beszámoló sem utal erre, hanem Surian legutóbbi (június 4-ei) jelentése óta eltelt egy hónap legfontosabb történéseit összegzik, amelyeknek azonban része volt az alföldi városban tartott gyűlés is. A cseri várat valószínűleg júniusban ért, már említett támadás egy olyasfajta betörés része lehetett, amilyenek békeidőben is gyakorta előfordultak a határvidéken. 138 Június közepén Budán még úgy számoltak, hogy a szultán a fő erőit Szörényvár és Orsova megtámadására fogja irányítani – ennek megfelelően Ulászló a szászoknak elrendelte, hogy a két vár számára élelmet szolgáltassanak be, amelyet a vajda által kijelölt helyekre kellett szállítaniuk.139 A törökök ezt megelőzően felégették a két vár szomszédságában fekvő Pét mezővárost.140 Néhány nappal június 20-a után érkez hetett meg vagy Budára, vagy Szegedre Török Imre nándorfehérvári bánnak a királyhoz és Szatmári György pécsi püspökhöz címzett levele. Három kiküldött kéme Szófiából visszatérve komoly török hadikészületekről számolt be. Információik szerint a szultán 5000 embert irányított Szendrőre,141 emellett ágyúkat, ostromgépe ket és lőport is előreküldött 25 olasz mérnökkel együtt.142 Hírt hoztak nagyszámú Vagyis a kivetett 500 forintot egyrészt több részletben fizethették, másrészt nem is szolgáltatták be maradéktalanul a határnapig. 135 Bővebben lásd Függelék II. 136 Fógel József: II. Ulászló udvartartása. (1490–1516). Bp. 1913. 32., 94. 137 „si che quelli Baroni non sapeuano che farsi, e mancho il Re contra la potentia dil Turco” – Surian júl. 8-ai jelentése. Wenzel G.: Marino Sanuto II. i. m. 239. 138 Szakály F.: Nándorfehérvár i. m. 97.; Kubinyi A.: A mohácsi csata i. m. 161.; Kosáry D.: Külpoli tika i. m. 52. 139 1513. jún. 18.: Documente privitoare la storia Românilor culese de Eudoxiu de Hurmuzaki, Vol. 15/1. (1358–1600.) Ed. N(icole) Iorga. Bucureşti 1911. 223. 404. számú dok. Idézi: Szakály F.: Egy királyi adománylevél i. m. 89. (Fotómásolata: DF 245724.) 140 Uo. – Pétre lásd Csánki D.: Történelmi földrajz II. i. m. 14.; C. Tóth N.: Havasalföldi hadjá rat i. m. 988. 141 „dicuntur hii exploratores nostri, quod caesar ipse quinque primates et speciales waywodas cum quinque milibus hominibus ad Zendewr venire in presidium ipsius Zanchak elegit et deputavit” – DF 256956. 142 „preterea vigintiquinque Italos, machinas, ingenia et pulveres facere peritissimos, ad Zenderew Turci importantes et iam introducti pro sua industria laborant dietim” – Uo.
