Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
MIKÓ GÁBOR 603 – a jelentés szerint 1500 – hajó építéséről is az egykori barancsi bánság területén. 143 Munkára fogták a szendrői szandzsák összes ácsát,144 vízre eresztettek 140 naszá dot, amelyek támadását napokon belül várták.145 A vár védelme nagyobb támadás ellen lehetetlennek látszott, a levél szerint a bán sem elegendő katonával, sem elegendő puskaporral nem rendelkezett, és az élelemkészletek is hiányosak voltak. Török Imre levelét a titeli káptalannak is eljuttatta, hogy küldjék tovább Bakócz Tamásnak, aki ekkor a zágrábi püspökség kormányzóságát146 is betöltötte – s mivel ő Rómában tartózkodott, értelemszerűen helyettesének kellett a levelet eljuttatni –, hogy a rendelkezésükre álló erőkkel siessenek Titel védelmére. A káptalan június 20-án kelt rövid levele szerint a törökök 200 naszáddal jelentek meg a Temesen, egyúttal pedig jelentős szárazföldi erőt is bevetettek. Titelen úgy számoltak, hogy két napon belül támadás éri őket.147 Bő két héttel később, július 6-án Szapolyai Szegedről már arról adott hírt, hogy a török Szabács ellen készül. 148 Könnyen lehet, hogy a számok, különösen a hajókra vagy naszádokra vonatkozóak, erősen túlzóak voltak. Arra azonban felhívnám a figyelmet, hogy a Temesközben fekvő Cserit, a Szörény mellett található Pétet júniusban ért támadások, továbbá az ugyanekkor Titel környékén zajlott hadmozdulat, valamint a szendrői csapatösszevonások mutatják, hogy az oszmánok értelemszerűen nem törődtek a magyar sereg mozgósítási nehézségeivel, hanem folyamatos betöréseikkel kezükben tartották a kezdeményezést. A szegedi gyűlésen június legvégén összeülő magyar hadvezetésnek tehát igen nehéz helyzettel kellett szembenéznie, amelyet tovább súlyosbítottak a mozgósítás hiányosságai. Ennek ellenére – miként a későbbi események mutatják – a támadás mellett döntöttek. A hadműveletnek nem ismerjük a kezdő időpontját, és éppígy nem vagyunk tisztában sem a sereg felvonulási útjával, sem a hadjárat pontos lefolyásával. Mégis 143 „in provincia Branchow vocata, ubi silve sunt magne, mille et quingenta naves continue parantur” – Uo. Ez ugyanaz a terület, amelyet a magyar–török fegyverszünetek Branicevo néven emlegetnek: Szendrőtől keletre helyezkedett el, hozzá tartozott például Galambóc vára is. – Arról, hogy az oszmánok mennyire hatékonyan használták fel a dunai flottájukat a szárazföldi hadműveleteik támogatására, lásd Fodor Pál: Az Oszmán Birodalom hadszervezete i. m. 30–31., 34–36. 144 „item omnes carpentarii, qui in districtu Zendrew fuerint, ad laborandum intrare compulsi sunt, omnes enim provincie in adiacentibus Zenderew referte et plene gentibus paratis dicuntur” – Uo. 145 „centum quadraginta naves sew saykas in Zenderew ad aquam deposuerunt, et ad unam partem regni huius in hac septimata procul omni dubio irrumperunt et predabundi invadunt” – Uo. 146 Vö. C. Tóth Norbert: Magyarország késő-középkori főpapi archontológiája. Érsekek, püspökök, illetve segédpüspökeik, vikáriusaik és jövedelemkezelőik az 1440-es évektől 1526-ig. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai. Források, feldolgozások 27.) Győr 2017. 130. 147 A bán jelentésének és a titeli káptalan rövid levelének másolata a zágrábi káptalan levéltárában maradt fenn, a jelzetet lásd: DF 256956. A titeli prépostságot 1513-ban Bakócz unokaöccse, Erdődi János viselte. Erről lásd C. Tóth Norbert: A kalocsa-bácsi főegyházmegye káptalanjainak középkori archontológiája. (A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények Kiadványai 15. – Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 11.) Kalocsa 2019. 141. 148 Szapolyai oklevéltár i. m. 338.
