Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
MIKÓ GÁBOR 601 rázatul, hogy miért kell külön parancsolnia Szapolyainak a seregtestek átadását. Egyúttal Bátorit felelőssé tette azért, hogy a törökök el tudták pusztítani Cseri várát,128 mert az ispán, bár a katonák hiányára hivatkozott, valójában nem is tar tózkodott az állomáshelyén.129 Arról nem maradt forrásunk, hogy a vajda a csa patok átadásáról szóló királyi parancsnak engedelmeskedett-e, és ha igen, mikor. Zsoldosok fogadására nagyobb számban kevés esély látszott, mert az adószedés csak lassan haladt előre. Korábban már bemutattam, hogy Pozsony június legvégén még tartozott a 2000 forintos, májusban kivetett hadisegéllyel,130 az uralkodó pedig Szapolyainak arról is panaszkodott, hogy sokan még az egy évvel korábban kivetett 30 dénáros subsidium ot és a 20 dénáros kamarahasznát sem fizették meg.131 A januári országgyűlésen az egyháziak adózását elrendelő határozatot igyekeztek megvalósítani, de ez is lassan haladt: az egyetlen fennmaradt nyugta szerint a pozsonyi káptalan 50 forintot fizetett, amelyhez még hozzájött a prépost által külön kialkudott összeg, ám minderre csak július közepén került sor.132 Szeptember elején aztán Ulászló elrendelte a királyi szabad városoknak, hogy a rendesen Szent Mihály-napkor fizetendő adójukat mihamarabb fizessék be, és ehhez elküldte megbízottait is.133 Ezek a taxá k azonban a hadjárat finanszí rozásához legfeljebb utóbb járulhattak hozzá, az 500 forintos összegek a májusban kivetett hadisegély mértékéhez képest csekélyek voltak, valamint nem is lehetett időben behajtani őket.134 Az egyforintos adó május elején újból megajánlott non est” – DF 282621., fol. 173r. – Szapolyai főparancsnokságáról lásd Pálosfalvi, T.: From Nicopo lis i. m. 340–341. 128 Cseri várára lásd Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. Bp. 1894. 11., 17. A vár oszmánok általi elfoglalására: Pálosfalvi, T.: From Nicopolis i. m. 342. 129 „quod si presentes istic in officiolatu vestro fuissetis, sola presentia vestra a tanto malo partes ipsarum Dei auxilio preservasset. Nam ubi carentiam gentium allegatis, meminisse plane potestis, non temporibus officii vestri gentes partium inferiorum a comitatu Themesiensi abstractas esse, sed tempestate adhuc magnifici condam Iose de Som similiter comitis nostri Themesiensis, qui nichilominus sine viribus, sine arte et prudentia partes ipsas utrunque illesas ab omni periculo semper preservavit et tutatus est. Hortamur igitur vos et committimus seriose vobis, ut in officiolatu ipso vestro, ad quem vos iam intrasse credimus, continue residere debeatis.” – DF 282621., fol. 173r. A levél egy korábbi részéből az is részletesen kiderül, hogy – legalábbis a király tudomása szerint – a Bátori alá tartozó területek védelmét mesz szemenően elhanyagolták: például egyáltalán nem voltak felderítők, akik a török támadást jelezték volna. 130 Vö. 98. jegyz. 131 DF 282621., fol. 172v. 132 1513. júl. 18.: DF 227598. Vö. még a pozsonyi káptalan számadáskönyvének egy 1513. évi bejegyzésével, ahol szintén szó van a hadjáratra adott pénzről: DF 281414., 271. fol. A többi káptalan esetében hasonló nyugtát nem találtam. Az uralkodó azonban a királyi városoknak szeptember elején küldött leveleiben kiemelte, hogy a végvárak fenntartására a káptalanok is adót fizetnek, lásd például DF 229447. A pénzt tehát minden bizonnyal igyekeztek behajtani. 133 1513. szept. 2.: Iványi B.: Eperjes i. m. 412/1086. számú dok. (Eperjeshez); szept. 3.: DF 217277. (Bártfához) 134 Vö. Iványi B.: Eperjes i. m. 410/1078. számú dok., amely szerint Lőcse, Bártfa és Eperjes külön tanácskoztak arról, hogy az adót megfizessék-e. Szerencsére fennmaradt egy fizetésről tanúskodó nyugta, amely szerint Eperjes a Szent Mihály-napi taxa fejében október 9-én 125 forintot fizetett: DF 229433.
