Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
MIKÓ GÁBOR 597 visszatérve engedniük kellett. Amennyiben a szegedi gyűlés meghívóleveléről lehámozzuk a királyi hatalmat hangsúlyozni igyekvő kötelező formulákat, valójában az derül ki belőle, hogy a nemesek az uralkodót és báróit rákényszerítették a kizárólag általuk megfogalmazott cikkelyek szentesítésére, egy hadjárat előkészítésére és azzal összefüggésben egy fegyveres gyűlés összehívására. E követeléseik teljesítésétől tették egyúttal függővé a második adórészlet újbóli megajánlását is. Az események május elejétől augusztus végéig A hadjárat megindításáról döntő tanácskozás – mint láttuk – Budán, május 6-án kezdődött, a szabad királyi, valamint a bányavárosoknak küldött felszólítások a hadisegély fizetéséről pedig május 15-én keltek. Ennek megfelelően a szegedi gyülekezést előíró mozgósítási parancsnak a két időpont között kellett megszületnie. E május eleji „ad hoc” országgyűlésen még egy jelentős esemény történt: minden bizonnyal ekkor került sor Beriszló Péter dalmát–horvát–szlavón báni és egyúttal kincstartói kinevezésére is.108 Az udvar a tervezett expedícióhoz külföldi segítséget is próbált szerezni, jóllehet erre sok reménye nem volt. Mind Lengyelország, mind Velence elküldte már követeit Szelim szultánhoz a békés viszony fenntartása érdekében, tőlük tehát Ulászló katonai segítségre aligha számíthatott.109 Így aztán az uralkodó egyrészt a pápához fordult segélykérő levéllel,110 másrészt Miksa császár hoz, akitől konkrét hadi segítséget, például lőpor szállítását kérte, egyúttal pedig jelezte neki azt is, hogy a hadjárat Szent Iván napja (június 24.) után fog kezdődni. 111 Ez utóbbi adattal más források is egybevágnak. A velencei követ június 4-ei jelentésében arról írt, hogy valamikor korábban már feloszlott a diéta – ez csakis a május 6-án kezdődő gyűlésre vonatkozhat –, a következő gyűlést pedig Szent Iván napjára hirdették meg.112 Egy Szentgyörgyi Péter országbírónak küldött 108 Kincstartóságára a legkorábbi adat május 9-ről van, míg elődje, Herendi Miklós utoljára április 5-én mutatható ki a tisztségben. Kubinyi András : Beriszló Péter és budai szereplése. Budapest Régiségei 20. (1963) 126., 132.; Soós Ferenc: Magyarország kincstartói. 1340–1540. Bp. 1999. 57., 58. Horvát– szlavón báni címére az első adat június elejéről ismert. Vö. Archontológia 1458–1526. i. m. I. 101., 131. – Mind Kubinyi András, mind az ő nyomán Pálosfalvi Tamás (Pálosfalvi T.: Bajnai Both i. m. 299.) úgy vélték, hogy kincstartói kinevezése megelőzte a báni méltóság megszerzését, ám még nem tudtak a május eleji kongregációról. Ennek ismeretében azonban valószínűbb, hogy mindkét tisztségváltás ezen a gyűlésen történt. 109 Fodor P. – Dávid G.: Magyar–török béketárgyalások i. m. 206. 110 Wenzel G.: Marino Sanuto II. i. m. 239. A segélykérésre valamikor június folyamán kerülhetett sor, lásd még 137. jegyz. 111 1513. máj. 15.: Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Maximiliana K. 29., fol. 31–32. (Az adatot köszönöm Lakatos Bálintnak.) – A levelet más összefüggésben korábban felhasználta Kubinyi András is, lásd Kubinyi A.: A mohácsi csata i. m. 168. 112 Wenzel G.: Marino Sanuto II. i. m. 236.: „che la dieta era risiolta, et rimessa a farla questo San Zuanne”.
