Századok – 2020
2020 / 3. szám - TANULMÁNY - Mikó Gábor: Oszmánellenes hadjáratok lehetőségei a 16. század elején. Kísérlet Szrebernik, Szokol és Tessány várak visszahódítására 1513-ban
OSZMÁNELLENES HADJÁRATOK LEHETŐSÉGEI A 16. SZÁZAD ELEJÉN 598 jelentésből tudjuk, hogy Perényi nádor és Szatmári György pécsi püspök a májusi gyűlésen igyekeztek elérni, hogy a hadsereg összevonása ne Szegeden, hanem Budán legyen, ám nem jártak sikerrel.113 Egy június 10-én kelt leveléből azt is tudjuk, hogy Várdai Ferenc váci püspök valamikor a következő időkben Szegedre szándékozott menni.114 Július 6-án Szapolyai János Szegeden tartózkodott. 115 Az utolsó vonatkozó adatunkat a velencei követ július 8-ai jelentése tartalmazza: e szerint (a szövegromlás miatt) egy ismeretlen szent ünnepén Magyarországon országgyűlést tartottak.116 Ezek az információk mind abba az irányba mutatnak, hogy június 24-én Szegeden valóban sereggyűlés volt, ami azonban nem hasonlítható sem a januári generális, sem pedig a május eleji „kikényszerített” országgyűléshez. Források hiányában Szapolyain és Várdain kívül egyetlen méltóságviselőről, sőt magáról a királyról sem tudjuk még csak feltételesen sem igazolni, hogy részt vett volna rajta. Egészen biztos ugyanakkor, hogy a május eleji budai gyűlésen kinevezett horvát–szlavón bán, Beriszló Péter nem volt Szegeden, mert ekkor már elindult az új állomáshelyére. 117 A haditervekkel kapcsolatban legkézenfekvőbb lenne arra gondolni – hiszen az oklevelek is erre utaltak –, hogy a fő cél, akárcsak az év elején, az előző ősszel elvesztett várak visszafoglalása volt. Erősen kérdéses, hogy valóban így volt-e. Az adatokból úgy tűnik, hogy a mozgósított csapatokat két részre osztották. Egyes főpapi bandériumok Beriszlóval tartottak Szlavóniába, aki ezek mellett még az ott és Horvátországban kiállítható katonákra támaszkodhatott.118 A nagyobb sereget Szegeden tervezték összegyűjteni, ide készültek a nemesek, és ide várták a királyt is. A mozgósított csapatok két részre osztása nem volt új keletű: mint láttuk, egy évvel korábban a dunántúli megyék csapatait Somogyvárra hívták, míg a többi seregnek Váradon kellett gyülekeznie.119 Ezúttal azonban Szegeden kívül nincs nyoma egyéb gyülekezőhelynek. És épp ez az, ami valószínűtlenné teszi, hogy az expedíció célja valóban a várak visszaszerzése lett volna. Szeged a boszniai váraktól messze, mintegy 300 kilométerre fekszik. Előbb 113 Lásd 83. jegyz. adatait. 114 1513. jún. 10.: DL 89035. Említi C. Tóth N.: Egy legenda nyomában i. m. 451. A levél kelethely nélküli, ám a püspök egy másik, június 12-én kelt leveléből tudjuk, hogy még Budán tartózkodott: DL 82364. 115 Szapolyai oklevéltár i. m. 337. 116 „Item si feva una Dieta in Hongaria a San [...]”. Wenzel G.: Marino Sanuto II. i. m. 239. A szent neve a kézirat sérülése miatt nem olvasható, és éppígy közlik a teljes Sanuto-kiadás készítői is, vö. I Diarii di Marino Sanuto. XVI. Ed. Federico Stefani – Guglielmo Berchet – Nicolo Barozzi. Venezia 1886. 525. Ennek ellenére a június 4-ei jelentésben írtak ismeretében csakis Szent Iván napjáról (június 24.) lehet szó. 117 Pálosfalvi T.: Bajnai Both i. m. 299. 118 Uo. 119 Lásd a Szrebernik elestének időpontja című fejezetben.
