Századok – 2020

2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Ugrai János: Iskolai sikerek és társadalmi emelkedés. A sárospataki példa a 19. század első felében

ISKOLAI SIKEREK ÉS TÁRSADALMI EMELKEDÉS

58

történetében egy felívelő (1793–1830) és egy stagnáló–lassan süllyedő (1830–

1848) korszakra bonthatóak.

16

Fenntartó nélkül: a sárospataki kollégium sajátos helyzete

A kollégium a reformáció tradíciói alapján többosztatú, belső szakaszhatárokkal elválasztott, de egységes oktatást kínált. Az iskola falain belül egyszerre működött az egy- vagy kétéves elemi iskola, a 6–8 éves gimnázium s az akadémia bölcsészeti–filozófiai, illetve teológiai szakasza.17

A

lelkészképző akadémia a fő szabály szerint nyolcéves volt, de például épp a külön is vizsgált seniorok sokszor kilencedik, sőt tizedik évre is bennmaradtak a kollégiumban. 1793-ban bővült a képzési paletta: ekkor vetették meg a gyorsan országos hírűvé vált jogászképzés alapjait. A jogakadémia a bölcsészeti–filozófiai stúdiumokra épült, s elvileg négy vagy öt év tanulmányi időt igényelt.18

Valójában azonban a legtöbb joghallgató csupán egy vagy két évet töltött a Bodrog parti intézményben, s tanulmányait gyakornokoskodással egészítette ki. A kollégium tehát egyszerre foglalkozott 5–6 esztendős elemisták, valamint akár 23–25 éves, pályakezdés előtt álló lelkészjelöltek vagy épp ügyvédi, hivatalnoki pályára igyekvő fiatal felnőttek oktatásával.

19

A 19. század első felében az ilyen összetett intézmény már ritkaságnak számított. A kollégium típusú iskolákhoz sokáig ragaszkodó protestánsok közül már csak a reformátusok tartottak fenn ilyet. Az evangélikusok elkezdték átalakítani iskoláikat, s szegmentálni az egyes iskolafokozatokat. A reformkorban már mind inkább egységes elvek szerint működő alapfokú iskoláik és gimnáziumaik működtek.20

A

reformátusok azonban megtartották a klasszikus kollégium típusú berendezkedést. Patak mellett Debrecenben, valamint a reformáció korától 16 Dienes D. –

Ugrai J.: A

Sárospataki i. m. 17 Szilágyi István: A

gimnáziumi oktatásügy története a magyarországi helv. hitvallásúaknál, különös tekintettel a h. h. tanároknak Pesten 1860-ban tartott egyetemes értekezletére. Sárospataki Füzetek 5. (1861) 195–234.

18 Finkey Ferenc: A

sárospataki ref. jogakadémia története 1793–1923. Kézirat. Sárospatak 1944. Tiszáninneni Református Egyházkerület Kézirattára (a továbbiakan: TREK Kt) 3932a. 38–76.

19 Ugrai János: Önállóság és kiszolgáltatottság. A

Sárospataki Református Kollégium működése 1793–

1830. Bp. 2007. 59–65.

20 Szelényi Ödön: A

magyar ev. iskolák története a reformációtól napjainkig. Különös tekintettel a középiskolákra. (A reformáció negyedszázados jubileumára) Pozsony 1917. 79–163. Jellemzően mutatja ezt a fokozatosan végbemenő paradigmaváltást, hogy az evangélikusok első tanítóképzője nem valamelyik hagyományos, többosztatú líceumban alakult, hanem Nyíregyházán, önálló speciális iskola keretei között. Orosz Gábor: A

nyíregyházi evangélikus tanítóképző szervezésének és indulásának története. In: Evangélikus tanítók, iskolák, tanítóképzés Nyíregyházán a XIX. században. Szerk. Csoma József. Nyíregyháza 2008. 44–50.