Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB: Mindszenty bíboros első amerikai „házigazdája”. Garret G. Ackerson, Jr. ideiglenes ügyvivő budapesti évei, 1957–1961
DEÁK ANDRÁS MIKLÓS – SOMORJAI ÁDÁM OSB 541 kell venni a bezártságát és a tétlenségét, a magányosságát és a bizonytalanságát. Kegyetlen dolog lenne, ha nem ragadnának meg minden lehetőséget a menedék befejezésére.”39 Ackerson egyedül olyan megoldást látott lehetségesnek, amely a magyar rezsimmel való kapcsolatok átalakítása keretében jön létre. Ackerson ezt a humanitárius és a magasabb politikai érdekek miatt tartotta szükségesnek. Ezért határozottan sürgette, hogy mihamarabb dolgozzanak ki megoldást a bíboros státuszára vonatkozóan. Mindszenty emlékiratai Az emlékiratok kérdése Ackerson megérkezése után azonnal felmerült, mivel ez olyan téma volt, amelyet a bíboros már az 1957. február vége és június vége között az ügyvivői feladatkört ellátó Spencer Barnes-nak is felvetett. Ackerson a budapesti Mindszenty-dobozokban40 fellelhető első anyagát csak 1957. július 18-án terjesztette fel Washingtonba. Mire ez a Sutterlin referensnek címzett levél elkészült, az új ügyvivő már több beszélgetést is lefolytatott a bíborossal. Július 18-a reggelén Mindszenty és az ügyvivő között éppen az emlékiratok41 kérdése volt napirendben. Ackerson ismét elképedt azon, hogy a bíboros mennyire nem érti, és nem fogja fel menedékes helyzetét. Ackerson hangvétele megértő és emberséges volt, azonban nem mondott le arról, hogy az amerikai álláspontot teljes mértékben megértesse vele. Július 24-ére Ackerson alaposan átgondolta az emlékiratok kérdését, és hosz szú emlékeztetőt terjesztett fel e témában. Az emlékeztetőt megelőző héten Mindszenty felvetette emlékiratai legépeltetésének42 és megjelentetésének kér dését, ami nem volt új téma, hiszen azt gyakran megvitatta Barnesszal és más diplomatákkal is. Ackersonnak azonban első alkalommal hozakodott elő vele. Két konkrét javaslatot tett: az emlékiratokat a követségen gépeljék vagy küldjék át Bécsbe a nagykövetségre, hogy ott vagy valamilyen kolostorban, esetleg más egyházi intézményben (például a Pázmáneumban) rögzítsék őket. A budapesti munkával kapcsolatban Mindszenty a Konzuli Osztályon dolgozó Alexandra Kauffmannra gondolt, azonban Ackerson rámutatott: az illetőt a magyar 39 Uo. 40 A hat Mindszenty-doboz időrendben tartalmazza a vonatkozó diplomáciai iratokat. Az első dobozban 1956–1961, a másodikban 1962–1964, a harmadikban 1965–1967, a negyedikben 1968–1971, az ötödikben 1971 második féléve és más iratok, a hatodikban ugyanígy. Ennek részletezését lásd Somorjai Á. OSB: Sancta Sedes III/2. i. m. 676 sk. 41 A Duty Log tételesen felsorolja mindazon iratokat, amelyek az évek során az emlékiratokkal foglalkoztak. A téma első alkalommal már 1956. november 17-én felmerült. Lásd Duty Log. i. m. 40–43. – Így Ackersonra az a nehéz feladat hárult, hogy az ügyet tovább kezelje. 42 Mindszenty számára súlyos gondot okozott, hogy november 4-én hajnalban, a Parlamentbe való visszajövetelekor az emlékiratok a Várbeli palotájában maradtak, így emlékezetből újra papírra kellett vetnie azokat.
