Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Deák András Miklós – Somorjai Ádám OSB: Mindszenty bíboros első amerikai „házigazdája”. Garret G. Ackerson, Jr. ideiglenes ügyvivő budapesti évei, 1957–1961
MINDSZENTY BÍBOROS ELSŐ AMERIKAI „HÁZIGAZDÁJA” 542 rendőrség figyelme miatt igen veszélyes helyzetbe hozná, ha a követségen gépelné a kéziratot, hasonlóan ahhoz, ha a munkát az otthonában végezné. A bíboros hosszasan érvelt a javaslata mellett, holott tudott arról, hogy a gépelést korábban a követségen végző Jancsó Líviát43 már letartóztatták. Mindszenty azért sürgette a kézirattal kapcsolatos munkát, hogy időt nyerjen arra az időszakra, amikor a jelenlegi helyzetéből kijuthat. Fontos volt számára a pénzügyi szempont is, szerinte ugyanis az emlékiratok jogdíja idővel csökkeni fog. Miután Ackerson Katonával 44 és Rogersszel,45 a két legtapasztaltabb beosztottjával egyeztetett, a korábbi német nyelvű megbeszéléseivel ellentétben a folytatás Katona tolmácsolásával immár magyarul zajlott. Az ügyvivő kifejtette: a szabályok nem teszik lehetővé, hogy az emlékiratok a diplomáciai postával jussanak ki Bécsbe, és azt sem engedélyezheti, hogy a budapesti követség egyik magyar alkalmazottja végezze a gépelést. Ez a tevékenység óhatatlanul kitudódna, és nemcsak az illető személyt, hanem magát a menedéket is veszélybe sodorná. Ackerson arra is hivatkozott, hogy az azilum mal46 kapcsolatos eljárásokról rendelkezik tapasztalattal. 47 A bíboros azért érezte rendkívül sürgetőnek, hogy az emlékiratokkal ekkor és ne később foglalkozzanak, mert úgy vélte, hogy amikor majd rá hárulnak a hercegprímási hivatalából 43 Lásd Csalog Zsolt: Keserű boldogság. In: Uő: DOKU 56. Öt portré a forradalomból Bp. 1990 97– 153. Csalog 1984-ben vette fel a hosszú monológot Jancsó Líviával. Jancsó fordítói munkáját 1956. március 1-jén kezdte meg. November végén megkérték, hogy gépelje le Mindszenty bíboros emlékiratait. Erről csak a minister , a konzul (Selby) és Nyerges tudott. (Anton N. Nyerges [1917–1989] magyar származású amerikai diplomata. 1956 őszén másodtitkárként a budapesti amerikai követségen dolgozott, ahol nyelvtudása a Mindszentyvel való kapcsolattartásban és a sajtóanyagok fordításában igen hasznosnak bizonyult. Erről Uo. itt: 117.) Jancsó minden reggel korán felment az előző napi adagért, amit aztán napközben legépelt, majd a kész oldalakat késő este felvitte a harmadikra. Jancsó szerint „érdekes pálya volt az Ackersoné, nagyon is sok köze volt neki Budapesthez és a magyarokhoz: közvetlenül a második világháború kitörése előtt, mint fiatal diplomata Budapesten kezdte a karrierjét. Budapesten volt egészen a hadüzenetig, amíg csak a követségi személyzet el nem hagyta Magyarországot. Okos lépés volt, hogy 57-ben őt küldték megint Budapestre – bárcsak előbb tették volna!” (Erről Uo. 134) 44 Katona Andrew Géza (amerikai átírással „Gaza”) (1917–2012) másodgenerációs magyar származású amerikai diplomata. Katona a követség segédattasé rangú tagja volt. Mindszenty menedékének kezdete után ő fordította a bíboros leveleit, és Anton Nyergessel megosztva ellátta a személye körüli teendőket. 45 Jordan Thomas Rogers 1953 augusztusában érkezett Budapestre a gazdasági diplomata posztjára. 1956. október 6-án jelen volt Rajk László újratemetésén, október 23-án pedig a Bem téren és a Rádiónál. Mivel gond volt az összeköttetéssel, október 29–30-án a minősített követségi iratokkal futárutat teljesített Bécsbe. 1957-ben már a politikai I. o. titkár, azaz Spencer Barnes után a legmagasabb rangú diplomata a misszión. 1957 májusában az ideiglenes ügyvivői teendőket is ellátta. A forradalom 50. évfordulóján Rogers visszatért Budapestre, ahol részt vett a megemlékezéseken, és Ernest A. Nagy volt konzullal együtt interjút adott Kovács Péternek, a Miskolci Egyetem professzorának. Kovács Péter: Beszélgetés Jordan Thomas Rogers-zel és Ernest A. Naggyal I–III. A budapesti amerikai követség és az 1956-os forradalom. Magyar Szemle Új folyam 16. (2007) 5–6. sz. 29–59., 7–8. sz. 65–86. és 9–10. sz. 6–17. 46 E ponton még nem szögezték le egyértelműen, hogy Mindszenty bíboros menedéket (refuge ), nem pedig nem politikai menedékjogot (azilium/asylum ) élvezett a követségen. 47 Mivel szolgált Latin-Amerikában.
