Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Peterecz Zoltán: Royall Tyler és a magyar pénzügyi krízisek a két világháború között
ROYALL TYLER ÉS A MAGYAR PÉNZÜGYI KRÍZISEK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 524 marasztalták el, „sokkal inkább a bolygók együttállásának volt köszönhető, mintsem a kis magyar csillag erőkifejtéseinek”.19 Ezen azt értette, hogy a fran ciák a kisantant bizonyos lépéseit úgy értékelték, mint amik az ő érdekeik ellen történnek a térségben, ezért – figyelmeztetésképpen – csak ímmel-ámmal támogatták a cseh–román támadásokat a magyarok ellen. Az optáns-kérdésben, amely a Romániában rekedt magyar földbirtokosok pénzügyi kielégítése kapcsán merült föl, hosszú folyamat indult el, mert miután a románok nem voltak hajlandóak elfogadni egy kompetens vegyesbizottság felállítását a döntéshozatal érdekében, a Népszövetség csak igen óvatosan és gyengekezűen kezelte az esetet. Így a nemzetközi szervezet egyik alapelve, amely szerint a nemzetközi vitákban választott, független bíróság vagy bizottság hoz döntés – súlyos csorbát szenvedett.20 Tyler, aki mélyen hitt a nemzetköziség eszméjében, megdöbbentőnek talál ta, hogy Románia képes „megbénítani a békeszerződésben foglalt eljárást azzal a fenyegetőzéssel, hogy kilép a Népszövetségből, ha az ő érdekei ellen érvényesítik a szerződést”.21 Ez a hozzáállás ugyanis nem sok jót jósolt a szervezet jövőjét illetően, amikor majd igazán komoly nemzetközi krízishelyzetekkel kell megküzdenie. Ami Tyler magyarországi munkáját illeti, az 1928-as év itt sem hozott sok reményre jogosító állapotot. Noha a lakossági bankbetétek nőttek, a munkanélküliség alacsony volt, és egyéb mutatók is megnyugtatólag hathattak volna, a magyar hitelképesség folyamatosan romlott. Hiába figyelmeztették Magyarországot hivatalos és magáncsatornákon keresztül is a további hitelfelvétel veszélyére, elsősorban a rövid távú hitelek esetén a magyar kormány a könnyebb utat választotta: egy új hitellel fizette ki a régi tartozást. Ez a felfogás jellemezte a pénzügyi döntéshozatalban meghatározó szerepet betöltő személyek elképzelését is: Popovics Sándor, Bud János és még Bethlen István is úgy vélték, hogy mivel Magyarország tőkeszegény ország, a külföldi hitelekből történő produktív beruházások oldhatják ezt a feszültséget.22 Ez viszont magában hordozta annak a veszélyét, hogy amennyiben a gazdaság helyzete hosszabb távon romlik, az ország katasztrofális helyzetbe kerülhet. Ráadásul ezek a befektetések elsősorban életszínvonal-növelő 19 Bliss-Tyler Correspondence. Royall Tyler Mildred Barnes Blissnek, 1928. márc. 13. (https://bit.ly/ 3aFFi1n, letöltés 2019. dec. 12.) 20 Az optáns-kérdésről lásd Francis Deák: The Hungarian–Rumanian Land Dispute. New York, NY 1928.; Matheovics Ferenc: A magyar–román birtokper. Bp. 1929.; Nagy Elek: Magyarország és a Nép szövetség. Bp. 1930. 57–82.; Aradi Gábor: A San Remo-i tárgyalások magyarországi előkészülete. Levéltári Szemle 52. (2002) 24–38.; Holly Case: Between States: The Transylvanian Question and the European Idea during the Second World War. Stanford, CA 2009. 27–30. 21 Bliss-Tyler Correspondence. Royall Tyler Mildred Barnes Blissnek, 1928. júl. 30. (2) (https://bit.ly/ 2X5v5Yo , letöltés 2019. dec. 13.) 22 BoE, OV 33/3. William Goode Harry Siepmann-nek, 1928. márc. 29.
