Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Peterecz Zoltán: Royall Tyler és a magyar pénzügyi krízisek a két világháború között
PETERECZ ZOLTÁN 525 és presztízs-beruházások voltak, így a későbbiekben Magyarországot nagyobb erővel sújtotta a világválság az 1930-as években. Ilyen körülmények között ért véget Tyler első, öt évig tartó magyarországi megbízatása 1929 nyarán. Két utolsó jelentésében, melyek a megelőző hat hónapot vizsgálták, két szinte teljesen különböző Magyarország-kép rajzolódott ki a gazdasági és pénzügyi állapotokat illetően. Egyrészről az a bevételi többlet, amely jellemezte az elmúlt éveket, elapadt, a kereskedelmi deficit évről évre emelkedett, miközben jelen voltak a krónikus problémák: drága hitel, magas vámok és a Magyarország számára egyre inkább beszűkülő piacok. Másfelől viszont átlagosan javuló képet festett: a valuta stabil maradt, a bérek lassú emelkedést mutattak, a legtöbb magyar munkához jutott, a bankbetétek növekedtek, noha még mindig elmaradtak a háború előtti szinthez képest.23 Ezt a helyzetet az is segítette, hogy külpolitikai értelemben Magyarország helyzete megerősödött: kilépett a korábban jellemző elszigeteltségből – elsősorban Olaszország segítségének köszönhetően –, és Bethlen visszafogottságot mutatott a revízió kérdésében, mely a legfőbb magyar törekvés volt a két világháború közötti időszakban. A kormányzat ezzel és a királykérdés végleges elnapolásával kihúzta a kisantant támadásainak méregfogát, sőt sikerült barátságosabb légkört teremtenie ezekkel az országokkal, különösen Jugoszláviával. Tyler nagyra tartotta Bethlen államférfiúi lépéseit, és távozásakor úgy gondolta, az ország megbízható kezekben és állapotban van. Sem ő, sem a magyar fél nem gondolta ekkor, hogy a tisztviselőnek a pénzügyi helyzet miatt hamarosan ismét hosszabb ideig Magyarországon kell majd tartózkodnia. Az 1929 őszén elindult gazdasági-pénzügyi krízis, amely azután 1931-ben világméretű gazdasági válsággá duzzadt és megnyomorított szegény és gazdag országokat egyaránt, Magyarországot sem kímélte. A korábban említett strukturális fogyatékosságok és rossz döntések következtében az ország még sérülékenyebb volt egy ilyen méretű krízis esetén. S mivel 1929-től a külföldi kölcsönök lehetősége gyorsan megszűnt, a korábbi hitelek nyomán felgyülemlett tartozás egyre nagyobb terhet jelentett az országnak, miközben a külföldi felvevő piacokon egyre csökkenő áron lehetett eladni a magyar agrártermékeket (főként a búzát). Így 1931 nyarán nyilvánvalóvá vált: Magyarország a tönk szélére került, és külső beavatkozás nélkül nem lesz képes saját pénzügyeit rendbe hozni. Ismét a Népszövetség karolta fel a magyar ügyet, és ősszel egy pénzügyi tanácsadót neveztek ki a magyar kormány mellé, aki nem lehetett más, mint Royall Tyler, aki ismét úgy érezte, hogy nem utasíthatja vissza a felkérést. 24 23 BoE, OV 33/74. Royall Tyler Arthur Salternek, 1929. febr. 14. és 1929. máj. 25.; BoE, OV 33/4. Royall Tyler Harry Siepmann-nek, 1929. máj. 30. 24 Bliss-Tyler Correspondence. Royall Tyler Mildred Barnes Blissnek, 1931. szept. 26. (https://bit.ly/ 2V0T346, letöltés 2019. márc. 20.)
