Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Peterecz Zoltán: Royall Tyler és a magyar pénzügyi krízisek a két világháború között
PETERECZ ZOLTÁN 523 szanálás levezető szakaszára – és ez technikai szempontból mindenképpen így is lett. Magyarországon az 1926-os rekonstrukció vége után kevéssel nem túl bíztató jelek mutatkoztak: a kereskedelmi mérleg negatívvá, a kereskedelmi politika pedig megszorítóvá vált, az árak időnként nagyon magasra szöktek, néhány hagyományosan jól működő magyar gazdasági ágazatot, mint például a malomipart, elhanyagoltak más ágazatok (például a textilipar) kedvéért. A kereskedelmet magas vámtarifákkal sújtották, és az import kétharmada olyan országokból érkezett, illetve az export körülbelül fele olyan országokba irányult, amelyekkel Magyarországnak nem volt vámmegállapodása.14 Ehhez járult még hozzá a szomszédos országokkal való rossz viszony és az 1920-as évek második felére jellemző kölcsönfelvételi politika, amely szörnyű mértékben eladósította az országot. Noha a negyedéves Tyler-féle jelentésekben sokszor jó benyomást keltő adatok szerepeltek, a lakosság javarésze igen rossz körülmények között, alacsony életszínvonalon élt, miközben a magyar ipar szerkezete sem volt kedvező, nem beszélve a túlduzzadt állami bürokráciáról. Ahogy Tyler is megjegyezte, a kormányzat bizonyos pozitív lépései ellenére ezek voltak „a bajok forrásai”.15 Az egyik fő problémát a mezőgazdasági szektor bizonytalan helyzete jelentette. Ha jó termés volt, és ezt sikerült megfelelő áron eladni, akkor látszólag rendben mentek az ország pénzügyei is, viszont rossz termés esetén egyből kiütköztek az agráriumot sújtó problémák, ami rányomta bélyegét az ország gazdasági összteljesítményére. Mindezek ellenére 1927 őszén Tyler még optimistán nyilatkozott és nem látott okot aggodalomra. 16 1928-ban két ízben is a figyelem középpontjába került Magyarország, és Tyler mindkét esetben aktívan követte az eseményeket. Márciusban mind a szentgotthárdi fegyverszállítási botrányt, mind az optánskérdést tárgyalta a Népszövetség, ahogy Tyler fogalmazott: „a legérdekesebb [ülés volt], amin valaha is részt vettem”.17 A szentgotthárdi fegyverszállítmány nyomán kitört botrány nem segítette Magyarország nemzetközi elszigeteltségének megváltoztatását. Az Olaszországból érkező titkos fegyverszállítmány jó alapot szolgáltatott a franciák által támogatott kisantant Magyarország ellen indított kampányához. 18 Tyler élesszemű megfigyelőként jól látta, hogy a tény, hogy a magyarokat nem 14 LNA, Section No. 10, Registry Files, 1919–1927, Box 479, Economic Situation of Hungary, File 58698. Arthur Salter Royall Tylernek, 1927. márc. 23. 15 Bank of England Archive (a továbbiakban: BoE), OV 33/2. Royall Tyler Arthur Salternek, 1927. máj. 25. 16 BoE, OV 33/2. Royall Tyler Harry Siepmann-nek, 1927. szept. 3. 17 Bliss-Tyler Correspondence. Royall Tyler Mildred Barnes Blissnek, 1928. márc. 13. (https://bit.ly/ 2V2Oy9g, letöltés 2019. dec. 12.) 18 A szentgotthárdi esethez lásd League of Nations: Official Journal, 9 (1928) April 387–397. és July (1928) 905–918., 1009–1021.; Zsiga Tibor: A szentgotthárdi fegyverbotrány. Szombathely 1990.; Uő: A szentgotthárdi fegyverbotrány. Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 35. (2008) 14–23.; Császár Ildikó: A szentgotthárdi fegyverszállítási botrány sajtóvisszhangja. Vasi Szemle 68. (2013) 579–591.
