Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Glant Tibor: Segélyezés és politika. A kétoldalú amerikai–magyar kapcsolatok kialakítása 1919-ben
GLANT TIBOR 515 fő profilja a gyermekétkeztetés lett. Hoover nem akarta feladni sem a sikerrel felépített márkanevet (ARA), sem a részben az amerikai hadsereg segítségével kiépített infrastruktúrát, hiszen előbbi a szükséges magánadományokat, utóbbi a további sikeres működést biztosíthatta. E szerkezeti-szervezeti átalakítást követően benyújtotta a végső jelentését a békekonferenciának és ő is hazautazott az Egyesült Államokba.55 Az érdemi amerikai segélyezés Magyarországon ezért csak 1920 elején indult be és 1923-ban ért véget. A csaknem egy éve polgárháborútól szenvedő és területvédő háborút vívó Magyarország politikai stabilizációja azért volt fontos, mert Párizsban mielőbb szerették volna „letudni” a már elkészült békeszerződések aláírását. Ennek megfelelően az osztrák békét már szeptember 10-én, a bolgárt pedig november 27-én ellenjegyezték. A magyarra azért nem tudtak sort keríteni, mert továbbra sem volt olyan kormány, amelyet Párizsba meghívhattak volna. Ezt a helyzetet végül nem az amerikaiak, hanem a brit diplomata, Sir George Russell Clerk közbenjárásával rendezték 1919 őszén.56 Ezzel párhuzamosan Párizsban – amerikai kez deményezésre – elkészültek az egyes utódállamokkal kötendő kisebbségvédelmi szerződések, ezek azonban Magyarország számára érdemi cselekvési lehetőséget nem garantáltak, hiszen azokat a győztes nagyhatalmak kötötték a győztesnek nyilvánított utódállamokkal.57 Bandholtz ugyanakkor komoly szerepet játszott a román túlkapások megfékezésében és a román megszállás fokozatos felszámolásában. Grant-Smith megérkezése Budapestre azt jelezte, hogy Washington kész a business as usual elve alapján működtetni a kétoldalú kapcsolatokat, noha az Egyesült Államok és Magyarország jogilag még hadban álltak egymással. Mivel az amerikai törvényhozás éppen a Népszövetség alkotmányának 10. cikkelyére (Article X: a kollektív biztonságról szóló rész) hivatkozva utasította el a német békeszerződés ratifikálását, már 1919 decemberére nyilvánvalóvá vált, hogy a később aláírt békéket sem fogják elfogadni.58 Ez egyben azt is jelentette, hogy az újvilági nagyhatalom kénytelen lesz egyenként különbékét kötni a volt központi 55 Suppan, A.: Imperialist Peace Order i. m. 29. Hoover szeptember 13-án érkezett haza. Érdemes megfigyelni, hogy civil szervezetté alakítása után az ARA (ARAECF) nem mutatott olyan politikai aktivitást, mint korábban. Ez azt bizonyítja, hogy nem holmi „imperialista” motivációk vezették őket 1919 kora nyarán sem, hanem csak a (határokon átnyúló) zavartalan munka feltételeit akarták biztosítani önmaguk számára. 56 Ránki György: A Clerk-misszió történetéhez. Történelmi Szemle 10. (1967) 156–187.; Deák, F.: Hungary i. m. 155–170.; Greald J. Protheroe: Searching for Security in a New Europe: The Diplomatic Career of Sir George Russell Clerk. New York, NY–London 2006. 37–63. 57 Galántai József: Trianon és a kisebbségvédelem. A kisebbségvédelem nemzetközi jogrendszerének kialakítása, 1919–1920. Bp. 1989. 58 Ez minden Wilson-életrajz központi témája. Maga Wilson nevezte a belpolitikai vitát „Treaty fight”-nak. A Wilson-irodalom áttekintését magyar nyelven lásd Glant Tibor: Az értelmezés privilégiuma. Woodow Wilson-viták az amerikai történetírásban. Aetas 28. (2013) 4. sz. 184–194.
