Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Glant Tibor: Segélyezés és politika. A kétoldalú amerikai–magyar kapcsolatok kialakítása 1919-ben
SEGÉLYEZÉS ÉS POLITIKA 516 hatalmakkal, illetve a vesztesnek nyilvánított utódállamokkal. Az amerikai– magyar különbékét végül 1921. augusztus 29-én írták alá Budapesten. Zárásként érdemes hangsúlyozni, hogy 1919-ben magyar részről is történt kísérlet az amerikai álláspont befolyásolására, a magyar álláspont ismertetésére. A területvédő propaganda már Károlyi idején beindult, és a tanácskormány bukása után új erőre kapott. A korabeli magyar politikai és szellemi elit számos angol nyelvű kiadványban próbálta menteni a menthetőt, s érvelni az ország feldarabolása, a többségében vagy tisztán magyarlakta területek elcsatolása ellen. 1918–1919 során két tucat angol nyelvű kiadvány jelent meg a témában. Közülük talán legismertebb Apponyi rövid pamfletje, mely a The American Peace and Hungary címet kapta. 1918 novemberében Kunfalvy Rezső és Bánffy Miklós Svédországba utaztak Bethlen utasítására, hogy megpróbálják a semleges országon keresztül felvenni a kapcsolatot Wilson elnökkel, aki korábban Kunfalvy tanára volt Princetonban. Ez az akció nem járt sikerrel. Az 1918 novemberében létrehozott Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája és a Magyar Nemzeti Szövetség visszaküldte Amerikába Pivány Jenőt, hogy lobbizzon a békeszerződés ellen. Pivány három angol nyelvű pamfletet adott ki és bejutott az 1919. szeptember 2-ai kongresszusi meghallgatásra, ahol a békeszerződések ratifikálása volt a téma. 1920 elején jelent meg Ignotus tollából egy kisebb füzet, melyet konkrétan az amerikai olvasóknak szánt.59 Bár ezek a kísérletek nem vezettek eredményre, azt mégis mutatják, hogy 1919 végére a magyarok eljutottak oda, hogy nemcsak áldozatnak tekintették magukat, hanem megpróbáltak az újvilágban is fellépni az igazságtalan békediktátum ellen. Ezen a ponton vált kétirányúvá a két ország kapcsolata. Az amerikaiak szerepe 1919-ben Bár a tanulmányunkban fentebb bemutatott történeteket a Trianon-kutatás az elmúlt száz év során többé-kevésbé feltárta, azt a logikusnak tűnő kérdést, hogy mindebben mi volt az amerikaiak tényleges szerepe, eddig még senki nem tette fel. Másképpen megfogalmazva: milyen lett volna a békekonferencia az amerikaiak nélkül, és mi történt volna Magyarországgal? Ez azért legitim kérdés, mert Wilson dönthetett volna úgy is, hogy országa egyáltalán nem, vagy csak alacsonyabb szintű képviselettel (például House vagy Lansing vezetésével) vesz részt 59 Glant Tibor: Some Facts about Hungarian Territorial Integrity Propaganda Abroad, 1918–1920. Hungarian Journal of English and American Studies 2. (1996) 1. sz. 43–56. A revíziós propaganda kezdeteiről magyar nyelven lásd Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Pozsony 2009. 77–111. és Pivány Jenő: Egy amerikai kiküldetés története. Bp. 1943. Pivány (1873–1946) amerikai magyar bankár volt és amatőr történetíró. 1919-ben hazautazott, majd vissza Amerikába. Az amerikai–magyar kapcsolatok történetének kutatásért az MTA külső tagjává választották 1926-ban.
