Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Lévai Csaba: Szempontok az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat összehasonlításához
LÉVAI CSABA 493 szabadságának korlátozása érdekében. A Dunmore felhívásának hatását tárgyaló passzusokban azonban Jefferson érvelése végképp ingoványos talajra merészkedett. Képmutató dolog volt ugyanis a rabszolgák számára szabadságot kínáló briteket azzal vádolni, hogy ők tehetnek a feketék rabszolga sorba vetéséről, miközben azok az amerikai hazafiak rabszolgái voltak. 36 Ugyanakkor sem a magyar, sem pedig az amerikai Nyilatkozatban nem olvashatunk arról, hogy az őshonos amerikaiakat és az afroamerikaiakat, illetve a magyarországi nemzetiségeket bármiféle sérelem érte volna, vagy bármiféle jogos igénnyel vagy követeléssel léphetnének fel az amerikai, illetve a magyar kormányzattal szemben. A magyar politikai elit kész volt az egyéni liberális szabadságjogok biztosítására a politikai értelemben egységesnek tekintett magyar nemzet minden tagja számára, de a nemzetiségeket nem kívánta kollektív jogokkal rendelkező közösségi entitásokként elismerni. Jefferson pedig rabszolgatartóként kész volt elismerni azt, hogy a rabszolgák természetes jogokkal rendelkező emberi lények, s elfogadta a rabszolgaság embertelen jellegét is. Ugyanakkor élete folyamán sohasem tartotta időszerűnek a rabszolgatartó rendszer felszámolását, így alig tett valamit érdekében. Mindehhez azonban azt is hozzá kell tenni, hogy Kossuth nem ismerhette Jefferson nyersfogalmazványát, amelyben a rabszolgasággal kapcsolatos érvek olvashatók. A Második Kontinentális Kongresszus ugyanis szinte egyhangúlag úgy döntött, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat végleges változatából kihagyja ezt a logikai ellentmondásokkal terhelt részletet. 37 Utószó Az amerikai függetlenségi küzdelem győzelemmel ért véget, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatnak pedig a modern amerikai nemzettudat 19. század eleji kialakulásától kezdődően olyan kultusza lett, amely a nagyhatalommá váló Amerikai Egyesült Államok megszentelt alapító dokumentumává magasztosította azt.38 A magyar szabadságharc viszont elbukott, és Magyarország még jó 70 évig nem vált olyan értelemben vett független országgá, amilyennek a magyar Függetlenségi Nyilatkozat tenni szerette volna. Sem a bukás utáni húsz év, sem 36 A magyar nemzet Függetlenségi Nyiltkozata i. m. 906. 37 Jefferson rabszolgaságra vonatkozó felfogására magyaról lásd Lévai Csaba: „Reszketek hazámért, ha arra gondolok, hogy Isten igazságos”. Thomas Jefferson és a rabszolgaság problémája. Aetas 16. (2001) 1. sz. 5–26.; Vajda Z.: A szeretet köztársasága i. m. 120–136. Arra vonatkozóan, hogy a Kongresszus miért hagyta ki Jefferson nyersfogalmazványának afroamerikaiakat tárgyaló passzusának legnagyobb részét a Függetlenségi Nyilatkozat végleges változatából: Maier, P.: American Scripture i. m. 146–147. 38 A Függetlenségi Nyilatkozat „felmagasztosulására” lásd Maier, P.: American Scripture i. m. 175– 208. A modern amerikai nemzettudat kialakulásáról lásd David Waldstreicher: In the Midst of Perpetual Fetes: The Making of American Nationalism. Chapel Hill, NC 1997.
