Századok – 2020
2020 / 3. szám - MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA: TÖRTÉNELMI KAPCSOLATOK ÉS HATÁSOK - Lévai Csaba: Szempontok az amerikai (1776) és a magyar (1849) Függetlenségi Nyilatkozat összehasonlításához
LÉVAI CSABA 489 Ez a részlet több okból érdekes a számunkra. Egyrészt amiatt, hogy a magyar és az amerikai dokumentum egyaránt kizárólagosan a Habsburg kormányzatot, illetve III. Györgyöt tette felelőssé a polgárháború tudatos kirobbantásáért. Másrészt pedig azért, mert Kossuth és Jefferson is nagy hangsúllyal említette, hogy az indiánok és a nemzetiségi felkelők irreguláris egységei a „civilizált” hadviselésen túlmutató módszereket alkalmaztak. Az amerikai Nyilatkozatban már a hesseni zsoldosokkal kapcsolatban felmerült, hogy alkalmazásuk „teljességgel méltatlan egy civilizált nemzet vezetőjéhez”, s Jefferson az őshonos amerikaiakkal kapcsolatban is hasonló retorikai fogásokat alkalmazott. Más írásaiban az indiánokra úgy tekintett, mint akikben potenciálisan megvan az értelmi képesség ahhoz, hogy a fehér amerikaiak civilizált világának részeseivé váljanak. Ehhez át kell venniük az utóbbiak földművelő, mezőgazdálkodó életmódját és fel kell adniuk bizonyos szokásaikat. Jelenleg azonban még a civilizált világon kívül élnek, s ennek megfelelő szokásokkal is rendelkeznek. A jelen állapotát ahhoz a helyzethez hasonlította, mint amikor a barbár germánok még a Római Birodalom határain kívül éltek, és még nem civilizálódtak, nem vették át a rómaiak életmódját és szokásait. Ebből következően, harcmodoruk is ennek a civilizáción kívüli létnek megfelelő, vagyis ehhez hozzátartozik „mindenki kiirtása korra, nemre és életkörülményre való tekintet nélkül”. 30 Kossuth ehhez nagyon hasonló módon jellemezte az irreguláris román felkelés civilizálatlan hadviselését, amely „barbár vandalismussal gyilkolta, kinozta a védtelen magyar lakosokat, nem kimélve sem nőt, sem gyermeket, sem gyámoltalan öreget”. Kossuthnak ez a megjegyzése kísértetiesen hasonlít arra, amit Jefferson az indiánok harcmodoráról mondott. Bár Jefferson hasonlatát nem ismerhette, Kossuth is a Római Birodalom példájából vett hasonlattal világította meg a román felkelők és a magyar kormány viszonyát. Az előbbiek által elkövetett atrocitásokat a keresztény kultúrkörben a kegyetlenség szinonimájaként használt barbár vandálok dúlásával hasonlította össze, amivel mintegy a civilizáción kívüli barbár világ részeseivé nyilvánította őket. A barbárok pedig még a háborút sem a civilizált világ „szabályai” szerint vívják, hiszen mindkét szerző erőteljesen hangsúlyozta, hogy ezeket a kegyetlenségeket irreguláris ellenségek követték el. Ezt a szembeállítást Kossuth azzal is felerősítette, hogy a román felkelők 30 Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusban összegyűlt képviselőinek nyilatkozata i. m. 100. Jefferson indiánokról alkotott véleményéről lásd Thomas Jefferson: Notes on the State of Virginia. In: Uő: Writings. Ed. Merrill D. Peterson. New York, NY 1984. 187–189.; Uő: Jegyzetek Virginia állam ról (részletek). In: Új rend egy új világban i. m. 107.; Lévai Cs.: Hogyan biztosítható i. m. 224–225.; Vajda Zoltán: A szeretet köztársasága. A szentimentalizmus hatása az Amerikai Egyesült Államok korai időszakának politikai gondolkodásában. Debrecen 2017. 105–119.; Peter S. Onuf: Jefferson’s Empire: The Language of American Nationhood. Charlottesville, VA 2000. 18–52.
