Századok – 2020
2020 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Pók Attila: A múlt hatalma (Törő László Dávid)
459 TÖRTÉNETI IRODALOM zitanítójának fia, Manasses Eliades a fejedelem háziorvosa, bizalmasa, a Szent Száva tanára, egy ideig rektora, a felsőoktatási reform atyja, orvosként hogyan gyökerezett meg Nagyszebenben, fiából pedig immár nemesemberként, hodonyi Manaszy Györgyként hogyan lett Torontál vármegye táblabírája, akinek későbbi leszármazottja bárói címhez is jutott. A Habsburg-birodalom, majd a magyar nemesi státus tehát erősebbnek bizonyult a talán csillogóbb, de kiszámíthatatlanabb balkáni karriernél. A gyökereket azonban nem lehetett feledni: az ükunoka, a Herczeg Ferenc köréhez tartozó Manaszy Margit írónő állhatatosan kereste a választ, miért mások ők, mint az olyannyira szeretett magyar környezet: „Sok ezer éves civilizációt, finom rezgéseket hoztunk át magunkkal a vérünkben, ami itt egy külön légkört von körénk, és idegenné tesz a többiek között.” (189.) Ami persze már átvezet az asszimiláció vagy akkulturáció nem kevésbé bizonytalan területeire. Ajánlhatjuk a kötetet mindazoknak, akik hajlanak rá, hogy a sablonoktól eltávolodva, sztereotípiák nélkül tekintsenek a szomszéd nemzetekre, a miénkhez hasonlóan vargabetűs múltjukra, hajlandók felfigyelni az azoknál megindult átértékelési folyamatokra, és észrevenni, hogy nemcsak a hasonló geopolitikai helyzetek és reakcióink, de családok és személyek is rokonítanak, összekötnek minket. Ábrahám Barna Pók Attila A MÚLT HATALMA Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, Kőszeg – Savaria University Press, Szombathely 2018. 276 oldal Pók Attila új tanulmánykötete részben továbbgondolja és elmélyíti a Haladás hitele című munkájának (2010) felvetéseit, részben pedig egy tervezett monográfia fogalmi, historiográfiai megalapozását nyújtja. A műben vizsgált s a szerző által már korábban is érintett témák rendkívül szerteágazóak: többek között emlékezetpolitikai vitákról, historiográfiai kérdésekről, tudomány és politika kapcsolatáról, a bűnbakkeresés pszichológiájáról, valamint a magyarországi progresszív politikai hagyomány problémáiról olvashatunk. A Múlt hatalma az 1989–1990 utáni magyar emlékezetpolitikát nemzetközi kontextusba helyező, hosszabb távú tudományos vállalkozás elméleti alapjait vázolja fel. A szerző érdeklődését meghatározták az utcanevek használatával foglalkozó akadémiai bizottság tagjaként szerzett tapasztalatai, továbbá historiográfiai és eszmetörténeti orientációja. A bevezető oldalakon Pók Attila felhívja a figyelmet a tudományos munka intézményekhez kötött jellegére, és kiemeli két központ, az MTA Történettudományi Intézete és a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete szerepét, mint amelyek biztosították a kutatómunkájához szükséges feltételeket. Érdemes először szemügyre venni a kötet címét, mert a szerző történelemmel kapcsolatos nézeteiről árulkodik. A múlt hatalma azt jelenti, hogy bizonyos múltbéli események vagy eszmék már önmagukban is komoly jelenformáló erővel bírnak, és behatárolják jelenbéli mozgásterünket (s valószínűleg ezért nem a történelem hatalmáról van szó, amely a múltról folyó diskurzust jelenti), egyes kérdések elől tehát nem lehet kitérnie sem a tudósnak, sem a politikusnak. A 20. századi traumatikus események, az európai integráció lehetősége, fejlődés és hanyatlás, háború és béke olyan problémák, amelyek mellett nem mehet el a történész állásfog századok 154. (2020) 2. szám
