Századok – 2020
2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - IN MEMORIAM - Ormos Mária (1930–2019) (A. Sajti Enikő)
441 SZÁZADOK . () . SZÁM ORMOS MÁRIA 19302019 2019. december 8-án, 90. életévében elhunyt Ormos Mária, Széchenyidíjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Modernkori Történeti Tanszéké nek professzor emeritusa, a kar volt dékánja, az egyetem emeritus rektoy ra, a 20. századi magyar és egyetemes történelem neves, iskolateremtő kutatója – adták nemrég hírül a különböző hírcsatornák. Végakaratának megfelelően szűk családi körben temették el, kollégái, barátai „szellemi otthonában”, az Akadémián búcsúztak tőle. 1930-ban, Debrecenben született, középosztálybeli családban. „Etnikai eredet és vallás szerint zavaros családba születtem”– írja emlékiratában. Nemesi elődök, németek, csehek, szlovákok és erdélyi székelyek népesítik be családfáját, vallás szerint pedig katolikusokra és reformátusokra oszlott a család. Ez otthon semmiféle konfliktust nem okozott – a külső világban azonban igen. Gimnáziumi tanulmányai során református kötődése, érdeklődése miatt eltanácsolták a debreceni katolikus leánygimnáziumból, a Svetitsből, középfokú tanulmányait magánúton fejezte be. Élete tehát meglehetősen kalandosan indult, de a folytatás sem nélkülözte a kisebb-nagyobb kanyarokat, és a háború is közbeszólt. A bombázások, a menekülés, a túlélés, az ország német megszállása, a nyilas hatalomátvétel, Budapest ostroma és a város szovjet hadsereg által történt elfoglalása a család hétköznapi életének része lett, de mindezt szerencsésen túlélték. Édesapja, sokakkal ellentétben, az első transzportok egyikével, a háború befejezése után egy évvel tért haza a szovjet hadifogságból. Egyetemi tanulmányait „sárga indexes”, azaz rendkívüli hallgatóként már 17 évesen, még az érettségi előtt megkezdte a debreceni egyetem bölcsészkarán. A hagyományos bölcsész diszciplínákon kívül matematikai kurzusokat is felvett, és vizsgázott is belőlük. Rövid fővárosi kitérő után Debrecenben szerzett történelem–magyar szakos diplomát. Úgy tűnik, hogy Szabó István professzor, a kiváló agrár- és településtörténész hatására döntött a történészi pálya mellett, bár ő maga később azt nyilatkozta: „A történelmet nem választottam, hanem jött." Makacsságának, néhány jóakarójának, némi szerencsének, no meg tehetségének köszönhetően ez az életpálya-program végül beteljesült. A sikerig azonban számos akadályon kellett átküzdenie magát. Az 1940-es évek végétől az országban és az egyetemeken végigsöprő politikai „nagytakarítás” kezdetben, paradox módon, pozitívan hatott karrierjére. IN MEMORIAM
