Századok – 2020
2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Juhász Balázs: A „Badoglio-terv” és utóélete az első világháború utáni olasz külpolitikában
A „BADOGLIO-TERV” ÉS UTÓÉLETE AZ ELSő VILÁGHÁBORÚ UTÁNI OLASZ KÜLPOLITIKÁBAN 432 bevetésével, vagyis titkosszolgálati eszközök segítségével is számolt. A felületes hasonlóság kapcsán azonban mégsem beszélhetünk a Badoglio-terv valamiféle utóhatásáról, mivel ez utóbbi nem számolt más ország bevonásával vagy ennek felfegyverzésével. Utoljára érdemes még megvizsgálnunk, hogy a Badogliónak tulajdonított 1918-as terv hatott-e a Jugoszláviát érintő és 1926-tól folyamatosan átdolgozott haditervekre. Ezekkel a dokumentumokkal kapcsolatosan szerencsések vagyunk, ugyanis nemcsak magukat a terveket, hanem azok megvitatását is ismerjük. A Piano 2 (1927. január) és ennek 1927. májusban módosított változata, vagyis a Piano 2A is kizárólag a hagyományos katonai eszköztárral számolt, és nem vett figyelembe sem felkeléseket, sem ezek kirobbantására irányuló törekvéseket. 37 A haditervek megbeszélésekor sem merült fel semmiféle hasonló lehetőség. Már csak azért sem, mert az olasz hadvezetés a saját németajkú, illetve szláv polgárai elkötelezettségében sem lehetett biztos, és az ő felhasználásuk kapcsán legjobb esetben is csak annyit mert megkockáztatni, hogy „a kevésbé megbízhatatlan nemzeti kisebbségeket” zászlóaljakba szervezi, illetve vonat ki- és berakodással és hátországi feladatok elvégzésével bízza meg.38 1929 novemberében és decemberé ben az olasz Vezérkar visszavonta a korábbi haditerveket, és elkezdte kidolgozni a Jugoszlávia elleni 5B variánst, amihez egy 5E kiegészítés is tartozott az albániai partraszállásról – ez utóbbit ugyan sohasem tették közzé.39 E tekintetben annyi párhuzam figyelhető meg a Badoglio-tervvel kapcsolatban, hogy kidolgozásukkor a támadó szemléletet megvalósíthatónak tartották, számoltak ugyanis a bel grádi olasz katonai attasé, Sebastiano Visconti-Prasca ezredes információival, amelyek a délszláv állam belső feszültségeit hangsúlyozták.40 Az 5B-t követte az 1930. január–március között kidolgozott 6B terv, amelyet szintén sohasem tettek közzé.41 Hosszas halogatás után 1930-ban Mussolini fontolgatni kezdte a németek bevonását, illetve az 1930-as olasz–osztrák barátsági egyezmény, no meg annak titkos katonai kiegészítése lehetővé tette az olasz hadsereg áthaladását Ausztrián keresztül. Ezek a változások a Jugoszlávia-ellenes hadműveletek lehetőségeit is befolyásolták, viszont egyik olyan haditervben, valamint azok megbeszéléseiben sem találunk olyan információt, amely szerint az olasz hadvezetés számolt 37 Minniti, F.: Fino i. m. 47–49. 38 Lo Stato Maggiore Generale fra le due guerre (Verbali delle riunioni presiedute da Badoglio dal 1925 al 1937). A cura di Antonello Biagini – Alessandro Gionfrida. Roma 1997. 11., 123–129. Az idézet helye uo. 123. Részlet az 1928. január 13-ai megbeszélés jegyzőkönyvéből. 39 Minniti, F.: Fino i. m. 64–65. 40 I Documenti Diplomatici Italiani. Settima serie Vol. VIII. A cura di Giampiero Carocci. Roma 1972. 233–234., 238., 244., 257–258.; 240–241., 246., 248–254., 269–273. 41 Minniti, F.: Fino i. m. 66.
