Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében
42 NEMESI STRATÉGIÁK ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS FELSŐ-MAGYARORSZÁGON nagyasszony életében igencsak konfliktusokkal terhelt együttélés 1629 után szinte meghitt családi viszonnyá szelídült Nyáry István és Melithék között, olyannyira, hogy az ifjabb Melith Péter feleségül is vette a gróf halála után annak második feleségét, Kapy Klárát. (1. ábra) 1. ábra Várday–Nyáry–Melith családfa Az idősebb Melith Péter pályafutása, Károlyihoz hasonlóan, szintén Bécsben vette kezdetét, Mátyás főherceg udvarában, de komolyabb szerephez ő is csak Bethlen halálát követően jutott. Pályafutása csúcsán tíz éven keresztül szatmári kapitány volt (1633–1643), ami a tiszántúli területek irányításában a legfontosabb kulcspozíciónak tekinthető.74 A család még további három generációt élt meg, amelyek sikeresen meg tudták őrizni ezt a regionális vezető szerepet, változó sikerrel érvényesítve a katolikus megújulás és a bécsi udvar felé elkötelezett politikát. A Bocskai-felkelés lezárását követően azonban nemcsak a tiszántúli területeken, hanem egész Felső-Magyarországon érzékelhető átrendeződés vette ugyanis két alkalommal is kizáratta Szokoly Erzsébetet és Melith Pétert a várból. Simon Zoltán: A kisvárdai vár inventáriumai. Adalékok a kisvárdai vár történetéhez és helyrajzához. Kisvárda 2008. 23–24. A kisvárdai vár építészeti rekonstrukciójának köszönhetően nemcsak a társadalmi terét ismerjük ennek a konfliktusokkal terhelt együttélésnek, hanem az épített közegét is. 74 Pálffy Géza: Kerületi és végvidéki főkapitányok és főkapitány-helyettesek Magyarországon a 16–17. században. Minta egy készülő főkapitányi archontológiai és „életrajzi lexikonból”. Történelmi Szemle 39. (1997) 285.
