Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében
BORBÉLY ZOLTÁN 43 kezdetét az elitben, amelynek feltételeit a bécsi szerződés (és a két említett főúr, Báthory István és Dobó Ferenc halála) teremtette meg. A magyar nemesi társadalom belső rekrutációs folyamatai mellett igen jól kitapinthatók a kormányzat koordinációs szándékai is. Érdemes fölvetni a lehetőségét annak, hogy az örökös főrendiséget szentesítő 1608. évi 1. tc. után az uralkodó az addiginál is tudatosabb módon fogott hozzá az elit formálásához. A Werbőczy által megfogalmazott magánjog ugyan kötötte a kezét, így nem gyakorolhatott olyan mértékű befolyást a nemesi társadalomra, mint ahogyan azt Alsó- és Felső-Ausztriában vagy később a Cseh Királyságban módjában állt, de azáltal, hogy viszonylag nagy önállósága volt személyeket és családokat beemelni az örökös főrendek közé, az országgyűlési erőviszonyokba közvetett módon is be tudott avatkozni. Az örökös tartományokban éppen ebben az időszakban sikerült hasonló módszerekkel fokozatosan megtörni a protestáns nemesség politikai jelentőségét. 75 Nem sokkal a bécsi szerződés megkötését követően kapott formális megerősítést Alaghy Ferenc is, aki Abaúj és Zemplén vármegyékben fekvő birtokai, valamint a Mágóchy és Rákóczi családokhoz fűződő szoros rokoni kapcsolatai révén már egyébként is jó ideje a felső-magyarországi elit szerves részéhez tartozott.76 1607-ben kelt bárói diplomájában a Bocskai-felkelés le zárásában teljesített szolgálatát említik.77 Ezt követően szintén aktívan köz reműködött Rudolf lemondatásában és II. Mátyás trónra kerülésében, amit a frissen megkoronázott uralkodó királyi tanácsosi címmel jutalmazott 1609-ben.78 Alaghy Ferenc azonban már viszonylag idős korban jutott pályafutá sa csúcspontjára és két házassága ellenére (Sebessy Fruzsina és Prépostváry Sára) nem volt egyenes ági örököse. Viszont nála nevelkedett unokaöccse, Menyhért, aki az olmützi jezsuita kollégiumban folytatott tanulmányai után Thurzó György nádor mellé került. 79 Nagybátyja halála után fél évvel, 1613 áprilisában történt bárói rangemelését követően Alaghy Menyhért pályafutása szinte töretlen ívű, emelkedő tendenciát mutat. A magyar királyság társadalmi hierarchiájában történt előrelépését mutatja, hogy Erdődy Annát vehette feleségül, ezzel egyértelműen csatlakozva az 75 MacHardy, K. : The Rise of Absolutism i. m. 407–438.; Mat’a, P: Svět české aristokracie i. m. 52–76. 76 Borbély Zoltán: A végvárrendszer kiépítésének társadalmi hatásai Felső-Magyarországon i. m. 77 MNL OL A 57 5. k. 825. 78 Illésy János: A Mikófalvi Bekény család leszármazása és története. Bp. 1902. 81. 79 Az Olmüczben tanult magyarok 1590–1664. Közli Hellebrandt Árpád. Történelmi Tár 1888. 200.; Illésy J.: A Mikófalvi Bekény i. m. 85–86.; Varga Júlia: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom kisebb egyetemein és akadémiáin 1560–1789. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 12.) Bp. 2004. 191.
