Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében
BORBÉLY ZOLTÁN 41 az igaz catholica religióban – mely kivől nincs idvösség – neveljék”. 68 A katolikus felekezet iránti elkötelezettség, amely a Magyar Királyságban egyre inkább a sikeres érvényesülés feltételévé vált ekkora, más környékbeli tehetős köznemesi és főnemesi család esetében is tetten érhető. A Károlyi végakaratának megfelelően katolikus iskolába küldött gyerekek közül Ádám egész biztosan a bécsi jezsuita gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol az 1620-as évek végén a Barkóczy, a Pethő és a Melith fiúk is tanultak. 69 Ez utóbbiak ráadásul közvetlen birtokszomszédai voltak, akik szintén Károlyi Mihály bárói címszerzésével egy időben stabilizálták a pozíciójukat a mágnások között. A család Horvátországból származott, ahonnan Fráter György rokonaként érkeztek az ország keleti részébe. Itt a Csaholy örökség egy jelentős részének megszerzésével viszonylag komoly birtokállományra tettek szert nem sokkal az átköltözés után. 70 Az erdélyi kincstartó mellett katonai érdemeket szerzett Melith György mindhárom fia más-más módon kereste az érvényesülési lehetőségeket a 16. század második felében. István a Szepesi Kamara elnökeként (1585–1592) futott be hivatali pályát és kamatoztatta kimagasló humanista műveltségét. Pál Szatmáron teljesített igen eredményes lovaskatonai szolgálatot, ugyanis az 1603. évi országgyűlésre meghívottak listáján már a mágnások között találjuk a nevét.71 A Szabolcs vármegyei birtokaik, amelyek javarészt Csenger körül koncentrálódtak, és már az 1598. évi összeírásban is 453 jobbágyházat tettek ki, Pál idősebb fiának a házassága révén gyarapodtak jelentősebb mértékben. Melith Péter ugyanis Szokoly Erzsébetet vette felségül alighanem igen kalandos körülmények között.72 Ezzel nemcsak a Várday-örökségben szerzett ér dekeltségeket, hanem a szó szoros értelmében beházasodott az elitbe, ugyanis felségével Várdára költöztek, közvetlenül Várday Katáékkal egy fedél alá.73 Ez a 68 KO. IV. 205–207. Mindennek ellenére testvére gyermekét, Bánffy Gyurkót rendkívül készségesen ajánlotta be Rákóczi Györgynél a sárospataki református kollégiumba: MN OL E 190 Magyar kincstári levéltárak, Magyar Kamara Archivuma, Családi és személyi fondok, Archivum familiae Rákóczi, 2. d. No. 470. Károlyi Mihály Rákóczi Györgynek, 1625. dec. 15. 69 Fazekas I. : A Melith-fiúk i. m. 140–148. 70 Petrichevich Horváth Emil: Az utolsó Csaholyak. Turul 53. (1939) 73–77. 71 https://bit.ly/2Pw1jq8 (letöltés 2019. dec. 6.). A rangemelés pontos ideje és a diploma szövege azonban ismeretlen. 72 Szokoly Erzsébet Várday Anna és Szokoly Miklós lánya, vagyis Várday Kata unokatestvére volt, akit Nyáry Istvánhoz terveztek feleségül adni. Melith felbukkanása azonban keresztülhúzta Nyáryék számításait, Szokoly Erzsébet örökségével kapcsolatban is. „az Zokoly lányát édes Katám mindenképpen édesítsd hozzád, mind ígéreteddel s mindenképpen. Megmondhatod, hogy különb embert adunk mi neki az bolond Melithnél. Az kik körülötte vannak is mind adománnyal, s mind ígérettel ajánljad magadat [...]”. MNL OL P 707 Nr. 10729. Nyáry Pál levele Várday Katához. Ilava, 1601. ápr. 13. 73 Az együttélés azonban közel sem volt felhőtlen. Várday Kata minden lehetséges eszközt megragadva élete végéig vissza akarta szerezni Melith kisvárdai birtokrészét. Ebbe a fizikai erőszak is beletartozik,
