Századok – 2020
2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: A csehek ábrázolása a magyarországi élclapokban a 19. század második felében
A CSEHEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYARORSZÁGI ÉLCLAPOKBAN A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 406 Szintén kizárólag a 19. század utolsó éveiben került elő az a javaslat, hogy ha nem tudnak a csehek és a németek a nyelvhasználat tekintetében megegyezni, akkor használjanak valamiféle kitalált nyelvet, mert így elkerülhetők lennének a viták és a további erőszakos tüntetések. A cseh–osztrák-német viszály befejezésére Az Üstökös kétféle megoldást is vizionál: kiötölnek „valami volapük nyelvet”, amelyre egyik nemzetiség sem haragszik, vagy a másik – radikálisabb – lehetőség az, hogy a csehek és a németek lassan kipusztítják egymást, s akkor biztosan vége lesz a konfliktusnak. A volapük nyelv javaslata (és az, hogy az összes többi nyelvet és minden addigi nyelvrendeletet függesszenek fel) még egyszer visszaköszön Az Üstökösben.21 Már mindkét időmetszetben teret kapott a gyermekmetafora, amely utal a gyermekként ábrázolt csoportok csekély intellektuális képességeire, munkavégzésük és magaviseletük elégtelenségeire, s arra, hogy velük szemben – saját érdekükben – akár az erőszak is alkalmazható.22 Egy karikatúrán „Ausztria nagyanyó” csitítani próbálja a gyerekeket, de azok újra meg újra sírni kezdenek. Az egyik oldalon a lengyel gúnyolódik, a másikon a cseh sír, mert a „nyelvrendelet” feliratú léggömbje kiszakadt, a nagymama pedig éppen az osztrák kisfiú nadrágját foltozza be a „német hegemonia” feliratú anyagdarabbal.23 A torzrajz a nyelvrendeletek visszavonása után született, amikor Jeney Jenő képének sugallata szerint Ausztria még helyre tudta állítani a német hegemóniát. Korábban, 1871-ben pedig a Borsszem Jankó gúnyos gyermekdalban foglalta össze a csehek tulajdonsága it, magatartását – mutatva annak helytelenítését: a cseh kisgyermek „önállósdit játszik”, protestál, nemzeti érzülete egyre nő, disputál és jogalap nélküli követeléseket támaszt.24 Az Üstökösben ugyanekkor azt konstatálják, hogy „A csehek alkotmányt kapnak, »szépséges cseh játékszert«.”, ami ugyancsak kiskorúságukra, éretlenségükre utal.25 Mind Hohenwart terveit, mind pedig a csehek követeléseit degradálja a gyermekmetafora használata. A cseh címerállat, a kétfarkú oroszlán ugyan az 1890-es években gyakrabban jelent meg a magyar élclapokban, de ez a szimbólum már szintén felbukkant az elemzés korábbi időintervallumában is. Szövegekben ritkán fordult elő, de a nyelvrendeletek kihirdetését a vadállatra hivatkozó rövidhírrel említi a Borsszem Jankó : „Legújabb heraldika. A cseh oroszlán már ezentúl nem csak dupla farkú, de dupla 21 Az Üstökös, 1898. január 23. 39.; Az Üstökös, 1898. július 24. 357. Nem véletlenül nem kerülhetett szóba korábban a volapük vagy ahhoz hasonló nyelv ötlete, mivel a volapük az első mesterséges közvetítőnyelv, amely 1879-ben bukkant fel először a sajtóban. A Pallas Nagy Lexikona XVI. Bp. 1897. 935. 22 A gyermekmetafora jelentéséről lásd még Dupcsik Csaba: A Balkán képe Magyarországon a 19–20. században. Bp. 2005. 65–68. 23 Az Üstökös, 1899. október 29. 523. 24 Borsszem Jankó, 1871. augusztus 6. 870. 25 Az Üstökös, 1871. október 14. 493.
