Századok – 2020
2020 / 1. szám - A TÁRSADALMI MOBILITÁS KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON - Borbély Zoltán: Nemesi stratégiák és társadalmi mobilitás Felső-Magyarországon a 17. század első felében
40 NEMESI STRATÉGIÁK ÉS TÁRSADALMI MOBILITÁS FELSŐ-MAGYARORSZÁGON ban, így rangemelésének okait célszerű a tágabb történelmi helyzetbe ágyazva értelmezni. 63 Emiatt érdemes ismét visszakanyarodnunk ecsedi Báthory István országbíróhoz, a Tiszántúl megkérdőjelezhetetlen tekintélyéhez. Halálát követően szinte hatalmi vákuum keletkezett a régióban, amely a Bocskai-felkelés lezárása után vált igazán érzékelhetővé. A terület katonai biztosításáért felelős szatmári főkapitányi tisztségbe ekkor már a magyar származású és II. Mátyás bizalmát élvező Dóczy András került, a kassai főkapitány pedig Forgách Zsigmond lett, de a bécsi kormányzat a helyi társadalmi viszonyokban is igyekezett a maga számára kedvező irányba lendíteni a folyamatokat. Vagyis Károlyi Mihály beemelése az örökös főrendek közé az udvar tudatos társadalompolitikájának tudható be, amely a régió legjelentősebb családjainak megnyerését célozta, ezáltal stabilizálva a térséget. Azt, hogy Károlyi szerepe a későbbiekben a rokoni körének köszönhetően mennyire értékelődik fel, ekkor még valószínűleg nem lehetett előre látni. A család egyetlen férfi tagjaként azonban társadalmi presztízse vitathatatlan volt. Az 1618-ban a nagykárolyi birtokközpontjában folytatott tárgyalásokon már az uralkodót képviselte Bethlennel szemben.64 A fejedelem támadását követően azonban értelemszerűen az ő táborában találjuk, mint egyik bizalmas hívét, aki Károlyi Zsuzsanna halálát követően is Bethlen belső köreihez tartozott.65 Ekkor kapta meg a szatmári főispánságot is, amely a családban az első ilyen méltóság volt. Károlyi tagja volt annak az erdélyi elitet felvonultató reprezentatív küldöttségnek is, amely Brandenburgi Katalint kísérte Kassára.66 1626 júliusában, 41 éves korában bekövetkezett halálakor három kiskorú fiút és egy lányt hagyott hátra. Közülük Ádám és László az apjánál már valamivel komolyabb katonai-hivatali karriert futott be a század második felében, a nagy kiugró azonban csak unokája, Károlyi Sándor lett. 67 Nagyon jól mutatja Károlyi stratégiájának kettősségét az is, hogy a Bethlennel ápolt jó viszony ellenére, 1614-ben áttért a katolikus hitre, majd a református fejedelem uralma alatt 1626-ban kelt végrendeletében szigorúan meghagyta, hogy „az én gyermekimet mindenek felett az nagy isten félelmébe, 63 MNL OL P 392 Károlyi levéltár, Károlyi család nemzetségi levéltára, Károlyi család, Törzsanyag Lad. 5. No. 22. Bárói diploma eredeti példánya 1609. dec. 11. 64 KO. IV. 144–145. II. Mátyás tárgyalóbiztosi kinevezése Károlyi Mihály részére. Bécs, 1618. dec. 4. 65 Ennek részleteiről az 1620-as években Melith Péterhez írott szép számú leveleiből értesülhetünk: MNL OL P 707. Nr. 4305–4418. 66 Károlyi Mihály kassai élményeiről több levelében is beszámolt Melith Péternek: MNL OL P 707 Nr. 4410., 4414–4415. Magáról a házasságról lásd Kármán Gábor: Egy diplomáciai zsákutca: Bethlen Gábor házasságkötése Brandenburgi Katalinnal. Aetas 30. (2015) 3. sz. 9–36. 67 Kovács Ágnes: Károlyi Sándor. Bp. 1988.
