Századok – 2020
2020 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamás Ágnes: A csehek ábrázolása a magyarországi élclapokban a 19. század második felében
399 SZÁZADOK . () . SZÁM Tamás Ágnes A CSEHEK ÁBRÁZOLÁSA A MAGYARORSZÁGI ÉLCLAPOKBAN A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN* Az 1830-as évektől a magyar politikai elit és a hazai írók-költők látókörébe került a nyugati mellett a szláv irodalom és kultúra is. A lengyelek iránt táplált rokonszenvvel és egymás irodalma iránti érdeklődéssel szemben a cseh irodalom csekély hazai recepcióra tett szert (ezzel szemben cseh körök figyelemmel fordultak a magyar kultúra nagyjai felé, készültek cseh nyelvű fordítások magyar alkotásokról). A cseh tudósok közül a történész František Palacký művei váltottak ki hevesebb reakciókat, s a reformkori tudományos-bíráló hangnem a 19. század második felére ellenségessé vált,1 mivel Palackýra a magyar közvélemény egy része a pánszlávizmus atyjaként tekintett. A Habsburg Birodalom átszervezése kapcsán felszínre került nézeteltérések elmérgesítették a cseh–magyar viszonyt.2 A tanulmányomban elemzésre kerülő élclapok képei és szövegei már ebből a nem baráti hangvételű időszakból származnak, azaz Palacký és a csehek elutasító ábrázolásmódjára mutatok be példákat. Az elemzés forrásai, időintervalluma A 19. század második felében az Osztrák Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia történetének egyik kulcskérdése, hogy a soknemzetiségű állam a nemzetiségi mozgalmak igényeit ki tudja-e elégíteni, nyelvhasználati jogokra irányuló követeléseiknek milyen mértékben hajlandó teret engedni, s ez megnyugvást hoz-e a birodalom népeinek. A történeti szakirodalomban elfogadott tény, hogy a nacionalizmus kihívásaira a Monarchia nem tudott megfelelő, korszerű választ adni, a nemzetiségi mozgalmak törekvéseit a Monarchia egyik szétfeszítő erejeként tartják számon. A „nemzetiségi kérdés” kezelése a Monarchia mindkét ∗ A tanulmány a Prágában, František Ladislav Rieger tiszteletére rendezett Der Führer der Nation. František Ladislav Rieger und sein Platz in der tschechischen Politik, Kultur und Wissenschaft. Internationale Konferenz anlässlich des 200. Geburtstags und des 115. Todestags von F. L. Rieger című konferencián német nyelven elhangzott előadás kibővített változata. A tanulmány az NKFI K 119664 számú Államhatalom és politikai sajtó Magyarországon (1861–1875) című projekt keretében készült. Az idézeteket eredeti helyesírással és kiemelésekkel közöljük. 1 Palacký a reformkorban még méltatta a magyar eredményeket és élénken érdeklődött irántuk (a nemzeti mozgalom kibontakozása, irodalom és nyelvújítás). Richard Pražák: František Palacký és a magyar reformmozgalom. In: Uő: Cseh–magyar történelmi kapcsolatok. Történeti, irodalom- és mű velődéstörténeti tanulmányok. Bp. 2001. 142. 2 Richard Pražák: A magyarok és a cseh irodalom 1849 és 1867 között. In: Uő: Cseh–magyar történel mi kapcsolatok. Történeti, irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp. 2001. 156–162., 164.
