Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
JOÓ ANDRÁS 359 ezzel a Gordon által elindított fellebbezési eljárást végül elutasították. Így a berni bíróság ítélete, amely szerint a széf tartalma és a kulcsok Magyarország aktuális képviselőit illették, jogerőre emelkedhetett. A döntést követően Budapesten gyors átvételre számítottak. Áprilisban az akkori miniszterelnök, Dobi István kiállította a német nyelvű meghatalmazást Karczag Imre ipari minisztériumi államtitkár és Száll részére. A remélt nagy pillanat a páncélterem falai közt azonban egyelőre elmaradt.105 A Schweizerische Kreditanstalt erősen vonakodott ugyanis végrehajtani a bírósági ítéletet, arra hivatkozva, hogy az abban foglalt jogi tényállás nem mentesíti a pénzintézetet a széf bérleti szerződésében foglalt kitételek alól, így a bank később pereknek és kártérítési igényeknek lehet a kárvallottja. Az ügyben természetesen jelzést tett feléjük Gordon ügyvédje is. Ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy csak Gordon és közjegyző jelenlétében nyitják ki a széfet. Hiába került tehát ekkora már régen Szállhoz Gordon korábban bírósági letétbe helyezett kulcsa. 106 Ezt követően az ügy politikai síkra terelődött, a svájci és a magyar diplomácia között pedig egyre nőtt a feszültség, mivel magyar részről Budapesten, majd a berni követségen keresztül is tiltakoztak a svájci külügyminisztériumnál az eljárással kapcsolatban. 1949. augusztus 15-én, a svájciak többszöri kitérése után Szállt fogadták a külügyminisztériumban (Eidgenössisches Politisches Department, Département politique fédéral), ahol diplomáciai demars formájában személyesen is tiltakozhatott. (Előzőleg tájékoztatta az ügy állásáról a szovjet követet.). A hosszas és feszült eszmecsere után néhány nappal újra bekérették Szállt és tudomására hozták, hogy hajlandók a banknál „közbenjárni” a magyar állam érdekében. Bernben kormányzati szinten ekkorra konstatálták, hogy Svájc gazdasági, pénzügyi és politikai érdekeinek az ügy gyors lezárása kedvez. A megoldás úgy vált lehetségessé, hogy egyrészt a svájci állam, másrészt a magyar fél előre átvállalt minden felelősséget, megfelelő nyilatkozat útján mentesítve a Schweizerische Kreditanstaltot a lehetséges későbbi jogi következményektől. A Kreditanstalt végül politikai nyomásnak engedett, így azután ahhoz is ragaszkodott, hogy a magyar részről adott (de általuk fogalmazott) német nyelvű nyilatkozatot a svájci külügy útján nyújtsák át számukra. 107 105 Veszprémy-Bangha Béla jelentése, előadó: Száll J., 10. pol. sz., 1949. febr. 11.; Száll József jelentése Rajk Lászlónak, 1060/35. pol. sz., 1949. március; „VOLLMACHT” titulusú irat, Dobi aláírásával, 1949. ápr. 22. MNL OL XIX-J-1-k A KÜM általános iratai, Svájc, 32. doboz 244. tétel. 106 Uo. A Schweizerische Kreditanstalt Lifschitzhez, 1949. máj. 20.; Bizalmas feljegyzés Berei Andor részére, 1949. aug. 17.; Száll József Rajk Lászlóhoz, 1949. ápr. 8.; A Schweizerische Kreditanstalt Seifert budapesti ügyvivőhöz, 1949. aug. 8. Bundesarchiv Bern (továbbiakban: BAR), E2200.50-01#1969/83#105. 107 Száll József jelentése Berei Andornak, 1949. aug. 18. MNL OL XIX-J-1-k A KÜM általános iratai, Svájc, 32. doboz 244. tétel.; Jacques-Albert Cuttat feljegyzése, p.B.22.21.Ho.3.UtOh. – RL. sz.,
