Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
A „NEMZET ARANYA” 360 Száll végül 1949. augusztus 22-én, két kísérő társaságában megjelent a Schweizerische Kreditanstalt zürichi páncéltermében és átvette az Alap maradékát képviselő aranyrudakat, amelyek további elhelyezéséről egyelőre a bank gondoskodott. Az előzetes javaslatok és a bankkal történt egyeztetés alapján ezután a Magyar Nemzeti Bank tulajdonát képező letétként az arany feltehetőleg még hosszabb ideig egy másik széfben maradt a Kreditanstaltnál. Az Alap maradékának részét képező kisebb értékű készpénz tekintetében a svájci frankot a banknál vezetett számlán helyezték el, együtt az időközben frankra átváltott portugál escudóval, a dollárkészletet pedig a magyar külügyi megbízottak egyszerűen felvették, majd Budapesten külön átadták az MNB részére. A „nemzet aranyának” históriája azonban ezzel még nem zárult le, mivel mind a magyar, mind a svájci külügyminisztérium még jó ideig (az ötvenes évek derekán is) foglalkozni kényszerült az üggyel. Gordon és ügyvédje ugyanis rövidesen tiltakoztak, Varga Béla pedig a Magyar Nemzeti Bizottmány képviseletében évekkel később pert indított az Alappal kapcsolatos döntés kapcsán, ami a bank elővigyázatosságát utóbb maximálisan igazolta. 108 * A tanulmányban foglaltakból megállapítható, kik és milyen körülmények között kaptak megbízást a svájci célvagyon kezelésére. A több hagyatékból származó, egykorú és összeillő dokumentumok szolgáltatták a kútfőt mindehhez. Az aranyletét eredetét, létrehozásának körülményeit sikerült tisztázni, itt azonban – főképp a Svájcba való kijuttatás pontos módját és időpontját illetően – a részletek még homályban maradtak. Igazolható viszont a letét egykori pontos összege (svájci frankban csaknem hatmillió), valamint az aranyrudak száma és súlya is. Kállay Miklós utóbb, már 1947 nyarán, egy Horthy Miklóshoz írt levelében a „sokat emlegetett” svájci arany eredeti értékét ötmillió frankban jelölte meg.109 Az összeg ugyan kevesebb volt hatmilliónál, de az említett értéket 1949. aug. 15. BAR, E2001E#1972/33#3113, és uo. a Schweizerische Kreditanstalt igazgatóságának levele az Eidgenössisches Politisches Department részére, 1949. aug. 18. A svájci dokumentumokért köszönet illeti Patrick Halbeisent és Marc Perrenoud-t. 108 MNB Bankosztály a Magyar Külügyminisztériumnak, Bo/B-14 sz.,1949. máj. 6., és Bo/Biz-1559. sz., 1949. márc. 11. Utóbbiban szerepel az 1944-es eredeti súly, 1201, 84786 finomkg. Jelentés Rajk Lászlónak, szám nélkül, 1949. ápr. 8. MNL OL XIX-J-1-k 32. doboz 244. tétel, és XIX-J-1-k 20. doboz 244.b. tétel. (Varga-per anyagai, 1956-tól); A svájci külügyminisztérium a washingtoni követséghez (Eidgenössisches Politisches Department an die Schweizerische Gesandtschaft, p.B.22.21. Ho.3.U’Ch – DZ/hä., 1955. ápr. 16., BAR, E2001E#1972/33#3113. 109 Kállay Miklós Horthy Miklóshoz, Capri, 1947. júl. 6. KGY.
