Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
A „NEMZET ARANYA” 356 ügyében „teljesen tájékozva” és „állandó kapcsolatban” voltak az Alap kezelőivel, azok „többszöri kísérlete ellenére” sem támogatták volna az átadás elkerülését. Az alapkezelők döntésükről külön aláírt jegyzőkönyvet vettek fel, megállapítva, hogy a feltételként szabott felmentvényeiket Nagy Ferenctől megkapták. Miután az átadás megtörtént, annak körülményeiről egy „szigorúan bizalmas” (strictly confidential) feljegyzés készült angol nyelven Royall Tyler kérésére, amely magába foglalta a Nagy által aláírt felmentvény fordítását is. 98 Száll elvtárs és a széfkulcsok: a svájci per Az Alap úgynevezett maradékának az átadása kifejezetten Nagy Ferenc miniszterelnök részére történt meg a Schweizerische Kreditanstalt zürichi központjának páncéltermében. (Ez a pénzintézet nem azonos, mint sok helyen tévesen olvasható, az Alap elhelyezésére eredetileg szolgáló bankkal!) Az átadott aranyat – mint írásban rögzítették – a „miniszterelnökség rendelkezési alapja részére” vették át, a kisebb értéket képviselő készpénzt pedig a továbbiakban az említett bank 2485. számú széfjében (Tresorfach Nr. 2485.) helyezték el.99 Az értéket őrző széfhez két személy számára biztosítottak – minden bizonnyal Gordon kezdeményezésére – egy-egy kulcsot: neki magának és a berni követség kommunista titkárának, az átadási jegyzőkönyv egyik aláírójának, Száll Józsefnek, aki 1946 nyarán került ki Bernbe, kifejezetten politikai megbízottként, s utóbb jelentős karriert futott be. Száll később életrajzában azt állította, hogy a széf feletti közös rendelkezést neki sikerült elérnie. Gordon a miniszterelnöknek 1947-ben azt írta, hogy „egyelőre úgy intézkedtem”, hogy „én és Száll József titkár úr együttesen rendelkezünk”, későbbi visszaemlékezésében pedig azt, hogy a kommunista követségi titkárral egyetértésben intézkedtek így.100 Egészen bizonyos, hogy a széf tartalmához ezután szabályosan senki sem férhetett hozzá egészen 1949. augusztus végéig, amikor az már bírósági döntés és a bankkal kötött külön megegyezés nyomán nyílhatott meg a magyar állam képviselői előtt. 98 Feljegyzés, mely mellékletét képezi a Cannes-ban 1947. márc. 19-én felvett jegyzőkönyvnek. Jegyzőkönyv (aláírók: Bakách-Bessenyey György, Radvánszky Antal, Vladár Ervin és Bartheldy Tibor), Cannes, 1947. márc.19. Feljegyzés angol nyelven, kelt: Genf, 1947. ápr. 16-án. Uo. 99 Három hiteles példányban az alapkezelők részére kiállított, részletes átvételi nyilatkozat, 1947. ápr. 9. MNL OL P 2066 2. doboz 28. dosszié; Gordon Ferenc Nagy Ferenchez, 1947. ápr. 9. A Független Kisgazdapárt Tudománypolitikai Intézete Kisgazda Levéltára (Kisgazda Örökség és Levéltár Alapítvány, Érd) 17. doboz 176. ő. e. 100 Uo.; Száll életrajza, dátum nélkül, ABTL 3.1.9. V-159771/1. 9–10.; Gordon kézirata, 1948. május: Notes about the events in Hungary during the years 1945–47. ÁBTL 3.2.3. Mt-1074/17. „Herrick” dosszié (XVII. melléklet). Lásd még Andreides Gábor: Egy megbízható elvtárs. Száll József útja az MKP-től a P2-ig. Bp. 2019. 25–28.
