Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
A „NEMZET ARANYA” 344 Radvánszky újabb útját 1944. február közepére tervezték, de a Magyar Nemzeti Bank vezértitkára csak a hónap második hetében kérelmezte a szükséges szolgálati útlevelet, az MNB Főtanácsának február 23-án tartott ülésén pedig még részt vett. Az Alap ügyének intézésével megbízott vezértitkár minden bizonnyal 1944. március 1-jén hagyta el végül Budapestet, hivataláról nem köszönt le. A német megszállást követően, betegségre hivatkozva már nem tért vissza Svájcból. Áprilisban valóban megbetegedett (kanyarója volt), így az Alap ügyében rá háruló feladatokat egy ideig nem is tudta talán ellátni. 68 A Svájcba megérkező Radvánszky rögtön felvette a kapcsolatot Dullesszel, a miniszterelnök kívánsága szerint. A háborút követően Radvánszky úgy nyilatkozott Carlile Aylmer Macartney brit történésznek, hogy utazása ekkor a „Horthyalappal” állt összefüggésben. 69 Az Alap eredeti értéke és a Sztójay-per során elhangzott adatok Az Alap fedezetét a Nemzeti Bank aranykészletéből különítették el. Erről Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, aki a Kállay- és Sztójay-kormányoknak egyaránt tagja volt, tudott. Sztójay Döme perének egyik vádlottjaként, néhányszor érintette az ügyet a népbírósági eljárás során. A „kormányzói rendelkezési alap” – mint első (gyanúsítotti) kihallgatása során tett vallomásában fogalmazott –, fedezeteként mintegy 1200–1300 kg arany szolgált. Szerinte Svájcban volt „rendesen átdiszponált” kb. 5000 kg aranya az MNB-nek, tehát az alapba átvitt aranykészlet akár ennek a terhére is előállítható lehetett volna, de végül mégsem így történt, hanem – amennyire a pénzügyminiszter szavaiból erre következtetni lehet – egy külön eljárás során kerülhetett ki az arany, amelyet először a Svájci Nemzeti Banknál helyeztek el. Bakách-Bessenyey György 1955. február 10-én (11 évvel az Alap létrehívása után) írott feljegyzése szerint az aranyrudak „horogkereszttel ellátott német igazoló iratokkal” rendelkeztek. Ez az aranynak Svájcba, német joghatóság alatt álló területeken át történt kiszállításából adódhatott, leginkább (mint utaltunk rá) 1944 februárjában. 70 P 2066 1. doboz 13. dosszié; Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája 1919–1945. Bp. 1988. 350.; Ba kách-Bessenyey György Carlyle Aylmer Macartneyhoz, 1946. júl. 5. MNL OL X 10636 53675. tekercs. 68 A kérelem dátuma: 1944. február 9. MNL OL Z 9, Gazdasági Levéltár, Magyar Nemzeti Bank Rt., MNB Titkos elnöki iratok, 38. doboz 1/44. tétel: Iktatott iratok TE 1-29. Az MNB Főtanácsülési jegyzőkönyvek (1944) adnak még eligazítást, illetve az utazás időpontjára: főtanácsülési jegyzőkönyv, 1944. jún. 27. MNL OL Z 6, Gazdasági Levéltár, Magyar Nemzeti Bank Rt., A Magyar Nemzeti Bank Főtanácsának iratai, 6. doboz 1944. évi jegyzőkönyvek, 7. lap; Bakách-Bessenyey György Wettstein Jánoshoz, 1944. április 27. WJH. 69 Macartney, C. A.: October Fifteenth i. m. 214. 1. jegyz. 70 Reményi-Schneller gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyve, 1945. okt. 5. Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban: BFL) XXV.1.a., Budapesti Népbíróság iratai. Büntetőperes iratok, 628 I., 280.
