Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
JOÓ ANDRÁS 339 a kincstári vonatkozásban pedig ellentételezéséről „magánforrásból” intézkedett. Kállay e levelének tartalmát a célok és a további eljárások tekintetében jogi alapot képezőnek tekintette. A háború végét követően is kifejtette, hogy magát az „alkotmányos, független” Magyarország utolsó miniszterelnökének tekinti (az igényelt jogfolytonosságból levezethető valamennyi következménnyel együtt), noha ennek gyakorlati téren – saját bevallása szerint – maga sem látta már túl nagy jelentőségét. Ugyanekkor, 1945 októberében, hallani sem akart még az Alap esetleges átadásáról és a megmaradt arany Magyarországra viteléről, sőt úgy vélekedett – annak eredeti forrásai miatt is –, hogy amennyiben netán lemondanának az alapkezelők, úgy a jogaik rá szállnak vissza. Az 1944. március közepéig megkapott instrukciók végül nem bizonyultak elegendőnek és világosnak az alapkezelők számára. Csaknem bizonyosnak látszik azonban egy, még a külügyminisztériumban elkészített, a miniszterelnök emlékezete szerint március 16-án vagy a rákövetkező napon, Szentmiklósy Andor által útnak is indított „részletes utasítás” létezése, melynek az elküldését a külügyminiszter állandó helyettese utóbb Kállaynak (már a török követségre történt elmenekülését követően) személyesen erősítette meg. Erről a „részletes” utasításról a politikai osztály vezetője (Szegedy-Maszák Aladár) is tudhatott, de az – minden valószínűség szerint – végül nem ért célhoz Svájcban a német megszállás körüli napokban; a külügyminisztériumban őrzött példányát pedig március 19-én emészthette el a tűz azokkal a levelekkel együtt, amelyeket Wettstein, valamint Bakách-Bessenyey a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek küldött a Bernből még épphogy megérkező követségi futárral.51 Szentmiklósy a háború után nem adhatott erről felvilágosítást, mert a titkos magyar diplomáciai manővereket összefogó, kulcsszerepet játszó diplomatát utóbb a németek deportálták és meghalt Dachauban. Ide kívánkozó információ, hogy Wettstein és a Szentmiklósy család rokonságban álltak, Andor letartóztatása után pedig gyermekeit a Wettstein család segítette. 52 1944 júliusának közepén a török követség menedékjogát élvező, de a külvilágtól elszigetelt Kállaynak sikerült egy levelet kijuttatnia Svájcba. Bakách-Bessenyeyhez intézett soraiban kinyilvánította, hogy továbbra is őt kell legitim kormányfőnek tekinteni, mint írta: „Én vagyok a miniszterelnök, és ti vagytok a követek”. Az Alap ügyét érintve újra instrukciókat fogalmazott meg, többek közt erősebb propagandát kért. Mindebből az következik, hogy az Alap megnyitásáról, a szükséges lépések 51 Kállay Miklós Bakách-Bessenyey Györgyhöz, 1944. márc. 12., és 1945. okt. 6. MNL OL P 2066 2. doboz 28. dosszié 50–52., 61–63. lap. 52 ifj. Wettstein János közlése a szerző részére Wettstein és Miklós fivére levelezése alapján. Szentmiklósyt áprilisban letartóztatták, fiai ezután felkeresték Wettstein Miklóst, lásd utóbbi levelét, 1944. ápr. 29. WJH.
