Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
A „NEMZET ARANYA” 332 az Alap felhasználásának vizsgálata törvényesen megvalósítható. Ebben nagy nézetkülönbség Wettstein és Kállay közt sem lehetett, eltekintve az ügy morális és személyes vonatkozásaitól. Előbbi a Bizottmányt nem tekintette jogilag illetékesnek, utóbbi pedig a kérdés feszegetését politikai okokból és óvatosságból nem látta tanácsosnak. Kállay Wettsteinhez intézett későbbi – egyben utolsó – levelében kategorikusan fogalmazott: „Leveledre érdemileg nem válaszolok.” 23 Wettstein a háború után őszinte hangú levelezést folytatott Barcza Györggyel, a korábban svájci központtal működő Követi Bizottság fejével, aki az Alap kifizetéseinek rendszeres kedvezményezettje volt 1946 tavaszáig. A két régi diplomata gyorsan megtalálta a közös hangot, és értesüléseiket megosztották egymással. 24 Az alapkezelőkkel Barczának korábban elszámolási nézeteltérései támadtak, s negatív érzelmeinek Wettstein előtt – a rá egyébként jellemző – nyílt és keresetlen modorban adott hangot. 1948 októberében Wettstein egy Barczához intézett levelében pedig rögzítette, hogy az Alap ügyének részleteiről tájékoztatta Eckhardtot és Varga Bélát is.25 Wettstein ugyanis még 1948. április 19-én feleségével az Amerikai Egyesült Államokba utazott, ahonnan csak július 16-án érkezett vissza Zürichbe. Ekkor lehetősége nyílt arra, hogy New Yorkban találkozzon az emigráció prominenseivel, így Eckhardttal és Vargával is. Az utazás célja azonban nem ez, hanem a feleség, Bornemisza Margit bárónő idős amerikai édesanyjának26 meglátogatása volt. Wettsteinék idejüket főképp a massachussetsi Lenoxban töltötték. A megejtett találkozókra előzetes egyeztetés nélkül aligha kerülhetett sor. 27 A „régi világ” utasításainak értelmezése „A régi világnak vége, az soha feltámadni nem fog” – foglalta össze a helyzetet naplójában Barcza 1944. december 31-én.28 A háború legpusztítóbb szakasza azonban még csak ezután következett. 1946-ban, amikor a volt londoni követ és Wettstein 23 Kállay Miklós Wettstein Jánoshoz, 1954. dec. 10. WJH. 24 Barcza György Wettstein Jánoshoz, 1948. nov. 15. WJH. 25 Barcza György Bartheldy Tiborhoz, 1946. ápr. 15.; Bartheldy Tibor Radvánszky Antalhoz, 1946. ápr. 15. Bakách-Bessenyey György irathagyatékáról készült mikrofilm (a továbbiakban: MNL OL X 10636) 53672. tekercs. Lásd még az említettekre és Barcza stílusára: Barcza György Wettstein Jánoshoz, 1948. nov. 15. WJH; Barcza György: Diplomataemlékeim 1911–1945. Magyarország volt vatiká ni és londoni követének emlékirataiból I–II. Bp. 1994. II. 84.; Wettstein János Barcza Györgyhöz írott levelének fogalmazványa, 1948. okt. 9. WJH. 26 Mathilde Louise Price (Wilmington, Delaware, 1865. március 14.–1959. január 19.) 27 Az utazás pontos dátumait ifj. Wettstein János közölte a szerzővel, és az általa őrzött hagyatékban fellelhető családi levelezés alapján tudhatók. Wettstein János Barcza Györgyhöz (fogalmazvány), 1948. okt. 9. WJH. Vö. uo. Wettstein János: Hazám szolgálatában 1944 – 1956. gépelt kézirat, Ascona, lezárá sának dátuma: 1963. okt. 23. (címlapon: „A szerző kiadásában, kézirat gyanánt”), 32. 28 Barcza György: Naplórészletek, 1938–1944. Közreadja Bán D. András. 2000 8. (1996) 3. sz. 54.
