Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
JOÓ ANDRÁS 331 emigráció akkori csúcsszervének tekinthetünk. A Bizottmányt és főként annak politikai döntésekben illetékességgel bíró Végrehajtó Bizottságát az 1947 kora nyarát követően emigrációba kényszerülő, az 1945 utáni időszakban még fontos szerepet játszó személyek dominálták. (Ha csak a legjelentősebb kettőre gondolunk, akkor Varga Béla és Nagy Ferenc nevét kell említenünk.)18 A magyar emigráció megosztott volt, a Bizottmány tevékenységét pedig befolyásolták a hidegháborús hírszerző szervezetek (főképp a CIA) akciói is. A tényleges működése addig nem is indulhatott be, amíg a formálisan társadalmi szervezetként megalakult – valójában a CIA irányítása mellett létrejött – Free Europe Committee (Szabad Európa Bizottság) meg nem kezdte a működését.19 Az amerikai hírszerzés hálóiba illeszkedtek egyes emigráns politikusok (közülük külön kiemelhető Eckhardt Tibor), akiknek személyes sorsát, lépéseit az amerikaiak által nekik szánt szerep befolyásolta. Az Alap kezelői közül ketten, Bakách-Bessenyey, valamint a Magyar Nemzeti Bank egykori vezértitkára, Radvánszky Antal 20 utóbb szerepet játszottak egyes titkos amerikai hálózatok részeként is. 21 Az Alappal kapcsolatos kérdések bolygatása épp 1954-ben Kállay számára kifejezetten zavaró lett volna. Az alkotmányos, de rendkívüli helyzetekre vonatkozó egykori törvényi felhatalmazásra hivatkozva ki lehetett térni a kérdés részletes tisztázása elől. Bakách-Bessenyey például még azt is elutasította, hogy a Varga Béla által 1956-ban New York Állam Legfelsőbb Bíróságához – az Alap úgynevezett maradékát (kb. 1,2 millió svájci frankot) már 1947 áprilisa és 1949 augusztusa között őrző svájci bank – a Schweizerische Kreditanstalt ellen benyújtott keresetének ügyében nyilatkozzék a bíróság felé.22 Ez a tartózkodó hozzáállás azon a megfontoláson nyugodott, hogy az Alap (melynek jelentős része minden bizonnyal vagyonos magánszemélyek összegyűjtött adománya volt Chorin Ferenc koordinációja mellett) kormányfői rendelkezési alapnak minősült, amelynél – legalábbis elvileg – nem kellett tételes elszámolást adni, legfeljebb utólagosan, olyan legitim fórum előtt, amely 1954-ben nem látszott adottnak. Ekkoriban tehát nem úgy tűnt, hogy 18 A Bizottmány létrejöttéről és kezdeti működéséről lásd Katalin Kádár Lynn: The Hungarian Na tional Council / Hungarian National Committee Magyar Nemzeti Bizottmány / Magyar Nemzeti Bizottság 1947–1972. In: The Inauguration of Organized Political Warfare. Cold War Organizations sponsored by the National Committee for a Free Europe / Free Europe Committee. Ed. Katalin Kádár Lynn. Saint Helena 2013. 238–245. 19 Várdy Béla: Magyarok az Újvilágban. Az észak-amerikai magyarság rendhagyó története. Bp. 2000. 477–479. 20 Báró Radvánszky Antal (Radvány, 1908. nov. 6. – Yerres, Franciaország 1996. jún. 2.), bankszakember, közíró, Baranyai Lipót munkatársa, a Nemzeti Bank vezértitkára. Később Franciaországban élt. Az Új Hungária hetilap alapítója. 21 Mark Stout – Katalin Kádár Lynn: ‘Every Hungarian of any value to intelligence’: Tibor Eckhardt, John Grombach, and the Pond. Intelligence and National Security 31. (2016) 708–714. 22 Bakách-Bessenyey György Michael M. Platsmanhez a „Varga versus Credit Suisse” tárgyában, 1957. febr. 21. KGY.
