Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
A „NEMZET ARANYA” 330 így, nagy kezdőbetűvel szerepel) kérdésére a következőképpen: „Vannak dolgok, melyeket – illetékes nemzeti fórum hiányában – még nem lehet a nyilvánosság előtt szóvá tenni. Egyszer azonban el fog jönni ennek az ideje is és akkor semmiféle tekintetek nem indokolhatják majd hallgatásomat, mert ez nemcsak jobb megy győződésemmel ellenkeznék, hanem egyúttal a közérdeket is sértené.” 13 Wettstein és később családjának tagjai a vonatkozó dokumentumokat megóvták az utókor számára. Ezek nélkül az Alap történetét jellemző kusza szálak kibontása nem lenne lehetséges. Az iratok mai birtokosa, Wettstein János (a diplomata, Miklós14 nevű testvérének, a FANTO Egyesült Ásványolajgyárak Rt. egy kori vezérigazgatójának az unokája) a hagyaték tanulmányozását lehetővé tette e sorok írója számára, és hozzájárult az Alap keletkezéstörténetét részletesen dokumentáló iratok közléséhez is.15 Ugyanígy a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött Bakách-Bessenyey-hagyaték külön dossziéjában fekvő iratok, valamint a nyíregyházi Kállay Gyűjteményben található levelezés ismerete nélkül ma is csupán az emigráns sajtó pontatlan, gyakran ferdítő megállapításaira hagyatkozhatnánk e fontos, de kényes ügyben. 16 Az Alap ügye és a magyar emigráció 1954-ben Wettstein megküldte Kállay Miklósnak még 1948. október 17-én kelt terjedelmes memorandumát, amelyben az Alap kezdeti „historikumát” taglalta. A már publikált Wettstein-memorandum (itt is hivatkozott) közlésein túlmutatóan tanulmányom célja az ügy személyes és politikai aspektusainak jobb megvilágítása. 17 Kállay 1954-től szerepet vállalt a működését hivatalosan 1949. július 21-én az Egyesült Államokban megkezdő Magyar Nemzeti Bizottmányban, amelyet az 13 Uo. Vö. elküldött, gépelt változat, illetve Wettstein János Kállay Kristófhoz, 1954. augusztus KGY. 14 Wettstein Miklós (Bp., 1892. ápr. 2. – Bp., 1974. jan. 28.) jogi doktor, cégvezető, pénzügyi szakember. 15 Wettstein János iratai a diplomata egyik unokaöccse, Wettstein Imre és az említett, ifjabbik Wettstein János érdemei révén maradtak fenn. Az iratok sorsát és az Alapra vonatkozó egyes dokumentumokat lásd Joó A.: Gstaad i. m. 661–722. 16 Például Kanadai Magyarság, 1953. október 3.; Amerikai Magyar Hang, 1953. október 19.; Hungária, 1953. július 10. és szeptember 4. A Hungáriában néhány nappal azután, hogy a lap felelős szerkesztője levélben érdeklődött Wettsteinnél az Alapról, „Világosságot az eltűnt svájci milliók ügyében!” címmel névtelen cikk jelent meg; állítólag az emigrációs „közélet” egyik „tekintélyes személyisége” írta. Wettstein János érdemi információkat nem volt hajlandó adni. Lásd Hungária, 1955. március 20.; Makra Zoltán Wettstein Jánoshoz, 1955. márc. 14., Wettstein János Makra Zoltánhoz, 1955. márc. 18. WJH; A Memorandum szövegét lásd Joó A.: Gstaad i. m. I. dok. 17 1954-ben a memorandumához csatoltan Wettstein János dokumentumok másolatait is elküldte egykori megbízójának. A Memorandum két, egymástól lényegileg nem eltérő (kéziratos és gépelt) szövegét egybevetette e sorok írója. Lásd Joó A.: Gstaad i. m. 1. dok. 675–683. Egy aláírás nélküli, eltérő (gépelt) példány található Horthy kormányzó emigrációs iratai közt, lásd Horthy család családi levéltára (Lewes, Nagy- Britannia Egyesült Királyság) II. fond: a család iratai, 5. családtagok levelezése 3. Horthy Miklós levelezése (Wettstein név alatt). Itt is egyező a dátum: 1948. okt. 17. (Az adatokért Bern Andreát illeti köszönet.)
