Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
A „NEMZET ARANYA” 328 A memoár megjelenése nagyjából egybeesett azzal, hogy Kállay az Egyesült Államokba költözve politikailag újra aktívvá vált a nyilvánosság előtt.4 Számos megfontolás szólt ekkoriban amellett, hogy az emlékiratok írója bizonyos kérdésekről csupán óvatosan értekezzék, vagy egyes titkos lépéseinek a taglalását teljességgel mellőzze is. Az emigráció körülményei közt kifejtett „nemzeti politikát” anyagi értelemben alátámasztani kívánó tetemes célvagyonnak a létrehozása 1944 kora tavaszán, amely „Gstaad 6.9.99.” megjelöléssel került a Schweizerische Bankgesellschaft zürichi főintézetéhez, kétségkívül ez utóbbi körbe sorolható. 5 Kállay Kristóf, a miniszterelnök legidősebb fia – a háborús évek alatt apja egyik személyi titkára – egy kedélyes asconai ház, a Casa Ametta vendége volt 1954 nyarán. Wettstein János6 nyugalmazott követ (Bakách-Bessenyey hivatali elődje Bernben) és felesége, báró Bornemisza Margit7 voltak a vendéglátók. Augusztus elején Kállay Kristóf rövid köszönő levelet intézett az egykori követhez, akinek elküldte apja emlékiratainak egy példányát, a következő ajánló sorokkal: „Kérlek, fogadd szívesen tőlem, Te neki munkatársa voltál és biztosan meg fogod érteni az ő gondolatait, célját, ideáljait, amelyekért őt most is úgy jobb, mint baloldalról támadják.” 8 Ekkor több mint tíz éve nem volt már kapcsolat Kállay Miklós és Wettstein között, akik gyermekkoruktól fogva ismerték egymást.9 Wettstein kétségtele nül Kállay „munkatársaként” tekinthetett magára, de nem látta úgy, hogy e szerepében megbecsülést nyert volna. Az iránta mutatott bizalom megnyilvánulásának tekinthette azonban, hogy Bakách-Bessenyey berni követ és Vladár Ervin 10 4 Lásd a 3. jegyz., illetve Bakách-Bessenyey György Kállay Miklóshoz, 1953. máj. 22. KGY. Utóbbi levél tudósít arról (Allen Dullesre hivatkozva), hogy Kállay amerikai vízuma „kedvező elintézést nyert”, és itt olvashatók az emlékiratok címjavaslatai. 5 Joó András: „Gstaad 6.9.99.” – A svájci úgynevezett Kállay-féle aranyalap létrejöttének és kezelésének problémái – dokumentumok Wettstein János hagyatékából. In: Lymbus – Magyarságtudományi forrásközlemények. Bp. 2018. 661–722.; Kállay Miklós levele Bakách-Bessenyey Györgyhöz, 1944. febr. 10. Bakách-Bessenyey György iratai (1941) – 1943–1958, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Családok, személyek, testületek és egyesületek iratai, személyi fondok: Bakách-Bessenyey György hagyatéka (1943–1958) (a továbbiakban: P 2066) 2. doboz 28. dosszié; Kállay Miklós Wettstein Jánoshoz, 1944. febr. 10. Wettstein János irathagyatéka, Bp. (a továbbiakban: WJH), jelenleg magánkézben (a hivatkozott levelek és fogalmazványok digitális másolatai a szerző birtokában vannak). 6 Westersheimbi Wettstein János (Bp., 1887. jún. 20. – Locarno, 1972. okt. 21.) diplomata, a politikai tudományok doktora (1910) és a jogtudományok doktora (1912). 1939. szept. 16-tól 1943. szept. 10-én kelt felmentéséig berni követ. Lásd Joó A . : Gstaad i. m. 664–668. 7 Báró kászoni Bornemisza Margit (Csetény, 1887. júl. 23. – Locarno, 1971. ápr. 17.) 1933-ban kötött házasságot Wettstein Jánossal. Első férje Thyssen-Bornemisza Henrik volt. 8 Kállay Kristóf Wettstein Jánoshoz, 1954. aug. 7. KGY. 9 Lásd Joó A.: Gstaad i. m. 664.; Wettstein János Kállay Kristófhoz, 1954. aug.(?) WJH; A Budapesti II. ker. Kir. Egyetemi Katholikus Főgymnasium, s a vele kapcsolatos M. Kir. Ferencz József-Nevelőintézet évi értesítője az 1904–1905-iki tanévről. Franklin-Társulat, Bp. 1905. 55–56. 10 Vladár Ervin (Bánfalva, 1897. máj. 24. – Caracas, 1984. júl. 11.) diplomata, jogi doktor, 1942 nyarától 1943. november 23-ig külügyminisztériumi különleges beosztásban dolgozott, majd genfi főkonzul.
