Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Joó András: A „nemzet aranya”. A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek
327 SZÁZADOK . () . SZÁM Joó András A „NEMZET ARANYA” A „Kállay Alap” története – tények és kérdőjelek 1944 februárjában Kállay Miklós, számolva a közeli német megszállás lehetőségével, egy igen nagy összegű célvagyon létrehozásáról hozott döntést. Az úgynevezett „Kállay Alap” a külföldre kényszerülő kormány, illetőleg külföldön létrejött nemzeti képviselet céljait kívánta szolgálni, de ugyanúgy felhasználható lett volna a külföldre távozott kormányzó részére is. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy különféle, eddig alig vagy egyáltalán nem ismert kútfők alapján rekonstruálja a Svájcban, aranyrudakban elhelyezett célvagyon sorsának alakulását, bemutatva az érintett szereplőket és azt, hogy a nagy értékű arany kezelése milyen problémákat vetett fel, összefüggésben Magyarország helyzetének alakulásával is. A Kállay-emlékiratok margójára Kállay Miklós emlékiratai nyomtatásban 1954-ben, angol nyelven láttak napvilágot az Amerikai Egyesült Államokban.1 Kállay az emlékiratok ügyében sűrű levelezésben állt Bakách-Bessenyey Györggyel,2 a Magyar Nemzeti Bizottmány külügyi bizottságának élén álló, ekkor már New Yorkban élő volt diplomatával. Valószínű, hogy a végleges angol szöveg kialakítására Bakách-Bessenyey is hatást gyakorolt, aki 1943–1944-ben a magyar béketapogatózások kulcsszereplője volt, megőrzött dokumentumait pedig Kállay rendelkezésére bocsájtotta. ő és Kállay 1945 és 1954 között sűrűn írtak egymásnak, bizalmas hangnemben. A volt miniszterelnöknek az emigrációs politikába való bekapcsolódását Bakách-Bessenyey igyekezett egyengetni. 3 1 Nicholas Kállay: Hungarian Premier. A Personal Account of a Nation’s Struggle in the Second World War. New York 1954. 2 Báró Bakách-Bessenyey György (Bp., 1892. ápr. 14. – New York, 1959. febr. 19.) diplomata. 1920 márciusától szolgált a külügyminisztériumban. 1938. június 15-től 1941 nyaráig a belgrádi követség élén állt, 1941. július 27-től 1943. szeptember 10-ig Vichyben, ezután Bernben követ. 3 Bakách-Bessenyey György Kállay Miklóshoz, 1948. aug. 27. és dec. 21., 1949. jan. 6. és 22., 1952. jan. 10. és febr. 16., jún. 15., okt. 6., okt. 9., 1953. jún. 30. és júl. 2.; Kállay Miklós Bakách-Bessenyey Györgyhöz, 1952. dec. 5., 1953. jún. 9. és szept. 9., valamint számos más irat: Kállay Gyűjtemény (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza), Kállay Miklós irathagyatéka (jelzet, számozás nélkül) (a továbbiakban: KGY).
