Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
BARTHA ÁKOS 323 Déryéktől nőtt ki az a nemesfémes szakszervezetben nevelődött ifjúmunkás csoport, mely Balogh József, a Lantos-fivérek és mások vezetésével VI/2 KISKA néven önállósult. Körletük a Valéria-telepen, az Aszódi utcában volt. Fő profiljuk a röplapok (például a „Halál a német megszállókra” kezdetű) és a hamis iratok gyártása volt, de a németek ejtőernyős utánpótlását is pusztították a bekerített Budapesten. Hogy ne legyenek teljesen védtelenek, pisztolyokat vettek a Teleki téri piacon, az Alkotás utcai helyőrségi kórházban pedig cigarettát cseréltek fegyverre egy műtőssel, de a senki földjévé lett Vecsésen is zsákmányoltak. Nagyobb fogás várta őket a ferencvárosi pályaudvaron, ahonnan tekintélyes mennyiségű fegyvert „vételeztek” vagonokból. Ezt később a szovjeteknek adták át. A Valéria-telepi vagányok 1945. január 4-én buktak le, de a kiérkező csendőrök elől némi tűzharc árán sikerült elmenekülniük a közeli Epres-erdőbe. 259 KISKA a VII. kerületben A budapesti gettó mellett működött a VII/1 KISKA. Sok oka lehet annak, hogy az ő történetük feledésbe merült. A parancsnokot, a Párizst is megjárt tanítót, Farkas Imre tartalékos zászlóst megölték, helyettese Perényi Lukács báró 1945 után disz szidált, és Peruban telepedett le, az állomány pedig szétszóródott. Farkasék Novák Károlyon keresztül már 1944 nyarán kapcsolatba kerültek a kommunista párttal, annak katonai szárnyával, vagyis a 1940-es évek végén kivégzett Pálffy Györggyel és Sólyom Lászlóval.260 Mindeközben Perényiék a budapesti francia ellenállással is együttműködtek.261 A báró és emberei az István utca 20. szám környékén, elhagyott házakban kvártélyozták be magukat és igyekeztek látványosan gyakorlatozni, míg a körlet az Abonyi utcai iskolában működött. A VII/1 KISKA főképp fegyverszerzéssel és röplapozással hívta fel magára a figyelmet – többek között a nyilasokét. Miután Farkas néhány „tanítványa” Csepelen lebukott, december elsején Farkast és Perényit is elfogták.262 Mindketten a Margit körútra, majd Sopronkőhidára ke rültek. Perényi budapesti fogsága alatt „nem nagyon ült, inkább feküdt, mert talpát gumibottal verték a nyilas csendőrök” – emlékezett rabtársára Boldizsár Iván. 263 egy része ugyanakkor szovjet hadifogolytáborba került Gödöllőre, ahonnan Vörös János közreműködésével sikerült kiszabadítani az „ellenállásban résztvevő honvédeket”. Gazsi kandidátusi, MTA Kt D/14.302. 515–520. 259 Kocsis Tamás: Az Aszódi úti VI/2. Magyar Nemzet, 1965. április 11. 7. 260 A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Kislexikon i. m. 87. 261 Hogyan segítették erővel, ésszel, emberáldozattal a francia „évadé”-k a magyar ellenállási mozgalmat? Az egész háború alatt rövidhullámú adó működött a francia követségen. Új Magyarország, 1946. augusztus 27. 11. 262 Gazsi kandidátusi, MTA Kt D/14.302. 523–524. 263 Boldizsár Iván: „Bíró Bertalan”. Napló és emlékezés Bajcsy-Zsilinszkyről. Népszabadság, 1975. január 19. 7.
