Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
BARTHA ÁKOS 317 Bárki volt is Magyari, Radóék a nyilas uralom kezdetén – Kiss Ferenc parkettás közvetítésével – kapcsolatba kerültek a Magyar Fronttal, sőt az MNFFB-vel (név szerint Nagy Jenő vezérkari ezredessel) is tárgyaltak. Összedolgoztak több ellenálló KISKA-val és egyéb csoportokkal (például a Hasomer Hacair cionistáival és a november végén kivégzett Kóródy Tibor újságíró sejtjével), s állítólag több száz embert mentettek ki a Tattersallból, az Albrecht laktanyából, valamint a gettóból.227 Csomoss Miklós vallomása szerint a csoport tőle kapta az utasításokat, míg ő robbanóanyagokkal, fegyverrel és kézigránáttal látta el a szervezkedőket. Bár a „Magyari–Radó-csoportra” vonatkozó, rendkívül szegényes szakirodalom nem szól róla, a világégést túlélő csoporttagok 1945-ben még KISKA-soknak nevezték magukat, közülük Schindler Lajos és Gellért Tamás pedig meg is nevezte az alakulatot. Eszerint 1944 decemberében a társaság magja V/3 KISKA néven működött.228 A legénység jó része a Sas utca 18-ban, egy kiutalt ötszobás lakásban volt elszállásolva.229 Magyari 1964-es emlékei szerint működésük során több tucat nyilast és né metet öltek meg,230 s bár e számok lehetnek túlzóak, vesztüket éppen fegyveres fel lépésük okozta. A Víg utcában ugyanis németekre lőttek magyar egyenruhába bújt (zsidónak bizonyuló) ellenállók, és a nyomok (vagyis a hamis papírok) a Visegrádi utcába vezettek. Az ügy felgöngyölítésére 1944. december 29-én két teherautónyi SS szállt ki, akik miután megtalálták az illegális iratokat, a Wesselényi utcai iskolába vitték a több turnusban összegyűjtött embereket. Nekik sok esélyük nem volt a túlélésre. „Akit vertünk és nem vallott vagy vallott, levetkőztettük és a világítóudvarban hátulról tarkón lőttük” – emlékezett az események egyik központi szereplője, a „22. SS páncélos hadosztály” kötelékébe tartozó magyarországi SS-tag. 231 227 Bodnár István: 25 éve ölték meg őket. Magyar Hírlap, 1969. december 30. 5. (A két Bodnár-cikk szerzői azonossága az idézett levéltári anyagokból nyilvánvaló.) 228 Jegyzőkönyv. Bp., 1945. ápr.21. ÁBTL 3.1.9. V-91149. Vukits Erzsébet, 78. A csoport KISKA mivoltához lásd továbbá Beck Pál, Schindler Lajos és Wallisch Andor vallomásait. ÁBTL. 3.1.9. V-93814, Klébert Ferenc, 14. 24. 26., Csomoss Miklós vallomása (1945. jún.18.) Uo. 12. (Az V/3 KISKA kapcsolatát a Markovits István vezette V/2–3. KISKA-val további kutatásoknak kell tisztáznia.) 229 Gellért Tamás: Aszfaltpartizánok /Radó csoport/ d. n. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 198. 230 Magyary Béla: Néhai Radó Imre és Magyary Béla által szervezett ellenállási mozgalom ismertetése. (1964. okt. 26.). A Radó–Magyari csoportra vonatkozó dokumentumok. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 199. 231 Klébert Ferenc vallomása. 1945. szept. 13. ÁBTL. 3.1.9. V-93814, Klébert Ferenc. 8. Klébert valószínűleg a 22. SS-lovashadosztály valamelyik alegységébe tartozott. A budaörsi illetőségű fiatalembert utóbb halálra ítélték és kivégezték. Friss Ujság, 1948. február 28. 5. A csoport lebukása miatt először Radó 1944. karácsonyán menesztett titkárnőjét, az albérlőként továbbra is a Visegrádi utcai lakásban élő Vukits Erzsébetet gyanúsították meg árulással. Tény, hogy bár a helyszínre érkező SS-ek Vukitsot találták a helyszínen a hamis papírokkal, a tanúk által igen negatívan lefestett nőt mégis szabadon engedték a Wesselényi utcából. Klébert azonban 1945-ben igazolta Vukits ártatlanságát. ÁBTL 3.1.9. V-91149. Vukits Erzsébet. Radó titkárnője ezután elhagyta az országot („kivándorolt”). Dátum nélküli feljegyzés. Klébert Ferenc. BFL XXV.2.b. 7050/1947.
