Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
A KISEGÍTő HONVÉD KARHATALOM ÉS AZ ELLENÁLLÁS BUDAPESTEN, 1944–1945 318 A „Radó–Magyari csoportból” 81 főt végeztek ki az iskolában, köztük a „Réthy” néven konspiráló parancsnokot, vagyis Radót.232 Ez volt a magyar ellenállást érintő legdrasztikusabb megtorlás a második világháborúban. A „Magyar Királyi II. Honvéd K. Zászlóalj” Az V. kerületben, a Bástya utca 11. szám alatt állt az Emericana székháza. Bár a katolikus egyetemi és főiskolás diákok szervezete a német megszállás idején formálisan állítólag nem működött,233 tagjai aktívan részt vettek a Pázmány Péter Tudományegyetemen megszervezett nemzetőr zászlóalj megalakításában, egyúttal azt is lehetővé téve, hogy a Bástya utcai épületet a Magyar Front Intéző Bizottsága a birtokába vegye. A Pázmány-os nemzetőrség irányítását idővel „Kálnay tartalékos hadnagy” vette át, aki a Magyar Királyi II. Honvéd K. Zászlóalj pecsétjét viselő zsoldkönyvekkel látta el embereit. A zászlóalj sikerrel kerülte el a nyugatra való kitelepülést. Együttműködtek Gidófalvyékkal, sőt egy darabig a Vilmos főherceg laktanyában szállásolták el a diákokat, akik gyakorlatozásukkal a szovjet felderítők figyelmét is felkeltették. „November derekán” aztán Bán András segítségével négyszázan áttelepültek a Hirsch-féle gyártelepre a Keleti pályaudvar mellé (Asztalos Sándor utca 10– 11.).234 Miután Kálnay eltűnt, Szécsy János, majd Schaár Leó lett az új parancsnok. Az alakulat öt veszteglő vasúti szerelvényről hadianyagot „vételezett”, amelyet ellenálló alakulatok között osztott szét. Felfegyverzett járőreik felléptek a nyilasok ellen, illetve teherautókat tettek mozgásképtelenné. Az újra központjukká lett Bástya utca 11. szám alatt több megbeszélést is tartottak, például Gidófalvy Lajossal, illetve Magyary Ferenccel. Utóbbival december második felében merész (és végül sikertelen) tervet dolgoztak ki Hindy Iván „átállítására” és Budapest nyílt várossá tételére. A Magyar Királyi II. Honvéd K. Zászlóalj jó része a háború után hadifogságba került.235 Szécsyék sorait erősítette a század második felében neves amerikai üzletemberré avanzsáló Fábry Pál. A jómódú katonacsaládban, hadbíró ezredes (később tábornok) gyermekeként született fiatalember sokáig az aranyifjak gondtalan életét élte. 232 A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Kislexikon i. m. 270. A külső fegyverraktárral (Mexikói út 52/b. II. 2.) is rendelkező, hálózat-szerűen működő csoport létszáma állítólag 457 fő volt. Az egyik volt csoporttag szerint a „Radó Imre-féle KISKA (...) 46 tagja közül négyen maradtak életben”. Összefoglaló, Bp., 1953. ápr. 11. ÁBTL BM Központi Fogyaték 5288. Szamosi Tibor, 7. 233 Ligeti Imre: Az Emericanáról. In: Magyarország 1944. Fejezetek az ellenállás történetéből. Szerk. M. Kiss Sándor. Bp. 1994. 297. Az Emericana inaktivitásának ellentmondanak a korabeli sajtótudósítások. Vö. például Megnyílik az Emericana országos fényképkiállítása. Esti Ujság, 1944. június 10. 4. 234 Szécsy János: Egy pesti „magánhadsereg” hősi élete és halála. Új Magyarország, 1947. január 25. 12.; Hirsch Mihály gyártelepéhez lásd A budapesti egységes hálózat betűrendes távbeszélő névsora. Bp. 1940. 188. 235 Ligeti I.: Az Emericanáról i. m. 297–300. Az alakulat történetét Szécsy jórészt álnevekkel és enigmatikus stílusban foglalta össze visszaemlékezésében, lásd Szécsy J.: Fekete sereg i. m.
