Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
BARTHA ÁKOS 309 Hogy mit kerestek a diákok Rákoshegyen? Hivatalosan: a frontot. 169 „A nyilas ifjúsági központ vezetőségével történt veszélyes és megtévesztő tárgyalások huzavonái után” ugyanis „a nyilasok december 10-én a zászlóalj egy részét beöltöztették”,170 majd karácsony előtt az addig ügyesen lavírozó alakulat századait német katonai kísérettel a tűzvonalhoz, Vecsésre, Rákoscsabára, majd Rákoskeresztúrra irányították árkot ásni.171 Itt már december 25-én felvették a kapcsolatot a helyi ellenállókkal, akik főképp szabotázsakciókkal hívták fel magukra a figyelmet, emellett nyilasokat és németeket tartottak fogva egy környékbeli fatelepen. Bár a visszaemlékezések ellentmondásosak a súlypontokat illetően, az biztos, hogy a diákok új lendületet adtak a rákoshegyi ellenállásnak. December 26-án lefegyverezték a helyi nyilasházat,172 majd megszállták a községházát (itt a rákoshegyiek nek korábban már sikerült megnyerniük kiábrándultabb tisztviselőket173 ), a posta irányítását is átvették, a községet pedig lezárták.174 Ezt követően éjjel közös járőrt menesztettek a Vörös Hadsereghez, az együttműködési hajlandóság kipuhatolása érdekében. A szovjetek azonban egyértelművé tették, hogy nem kérnek a kooperációból s a megadást javasolták a zavaros hátterű csoportnak. 175 Időközben a nyilasoknak is feltűnt Várhelyiék kettős játéka, ezért másnap déltájban „egy századosból és több tisztből álló vizsgáló bizottság szállt ki Rákoshegyre tábori csendőrségtől kísérve. A tábori csendőrök harcra készen körülvették a községet, majd egy Horváth nevű ezredes csatlakozott a vizsgáló bizottsághoz [...]. Várhelyi zászlóalj parancsnok megtévesztő tájékoztatást adott a helyzetről.”176 Az elbeszélések ezen a kritikus ponton kibogozhatatlanul összekuszálódnak, s vélhetően maguknak az egykori résztvevőknek sem volt világos, mi is történik körülöttük.177 A motoros csendőrök érkezését mindenesetre nem csak a zászlóalj vehette észre. Érkezésüket ugyanis aknatűz zavarta meg, mely 169 Várhelyi 1972-es visszaemlékezése másról tanúskodik. Eszerint az „ellenállási vezetőkkel folytatott lázas tanácskozás után” kapta azt a javaslatot, hogy vonuljon Rákoshegyre. Idézi: M. Kiss S. – Vitányi I.: A magyar diákok szabadságfrontja i. m. 266. 170 Petőcz P.: Az egyetemi Táncsics Mihály-zászlóalj i. m. 539. 171 Az egyetemi Táncsics Mihály ellenállási alakulatra vonatkozó dokumentumok. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 336. 172 Gazsi kandidátusi, MTA Kt D/14.302. 474–495. 173 Cséfán István visszaemlékezése ellenálló tevékenységére. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 442. 174 Török Sándor visszaemlékezése ellenállási tevékenységére. 1982. nov. 30. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 507. 175 Petőcz Pál: Az egyetemi Táncsics Mihály zlj. történetének vázlata. 1972. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 338. 176 Jegyzőkönyv. Felvétetett Rákoshegyen, 1945. évi július hó 5-én, a Magyar Kommunista Párt rákoshegyi szervezetében. Közli: Petőcz P.: Az egyetemi Táncsics Mihály-zászlóalj i. m. 546. 177 Ahogyan Göncz fogalmazott egy kései interjúban: „Ekkor következett be az, amit nagyon nehezen tudok rekonstruálni. Hogy ők lőttek, vagy aknatüzet kaptunk, máig nem tudom.” „Én csak egyféleképpen tudom magam elképzelni.” Göncz Árpáddal beszélget Váradi Júlia. Mozgó Világ 28. (2002) 4. sz. 5.