Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
A KISEGÍTő HONVÉD KARHATALOM ÉS AZ ELLENÁLLÁS BUDAPESTEN, 1944–1945 308 igyekezett húzni az időt, vagyis megakadályozni emberei bevetését. 1944. november végén aztán az a döntés született, hogy csak abban az esetben maradhatnak Budapesten, ha Egyetemi Felderítő Zászlóaljként betagozódnak a hungarista erőszakszervezetek struktúrájába.161 Ennek eredményéről így számolt egy egykori részt vevő: „Vegyes érzelmekkel, bizalmatlanul léptem be a laktanya kapuján, amelyet nyilas karszalagos katonák őriztek. Barátom bekísért a zászlóaljparancsnokhoz, Várhelyi zászlóshoz, s pár szóval bemutatott. A parancsnok nyilas karszalaggal ékesen, nyilas köszöntéssel fogadott. Mikor magunkra maradtunk, megnyugtatott, hogy mindez álruha, és csak az ellenség megtévesztésére szolgál. Nyomatékosan felhívta a figyelmemet, hogy a zászlóalj szervezésének egyetlen célja, hogy minél több fiatalembert tartsunk távol az esztelen öldökléstől, s mentsünk át a remélhetően jobb időkre.” 162 A zászlóalj körlete a Köztelek utca 3. szám alatti Collegium Medicumban volt, de a városon kívülre is elmerészkedtek, ha volt miért. A front közeledtével például „két demizson borért” golyószórót és lőszereket lehetett szerezni Csepelen, amivel akut fegyverhiányukat tudták mérsékelni.163 Várhelyiék katonákat szöktettek, hamis ira tokat és bélyegzőket rejtegettek, védték az üldözötteket bújtató Frigyesi professzor Nőgyógyászati Klinikáját,164 fegyvereket loptak a németektől, akikkel időnként ös z sze is tűztek. Kétarcú tevékenységüket a külcsín mellett nyilas nexusokkal fedezték,165 miközben kapcsolatuk volt a kommunista akciógárdákkal is. 166 Névsorukon Klaniczay Tibor szakaszparancsnok (később akadémikus irodalomtörténész) nevét is megtalálhatjuk. Mégsem ő a legismertebb Táncsics-os, hanem Göncz Árpád szolgálatvezető, a rendszerváltozás utáni Magyarország első köztársasági elnöke, aki Rákoshegyen meg is sérült.167 Mindkét irodalmár Csipkés köréhez tartozott. 168 161 M. Kiss S. – Vitányi I.: A magyar diákok szabadságfrontja i. m. 220. 162 Kelemen E. – Kunszt Gy. – Szabó-Pelsőczi M.: Csipkés György és a HÖKK i. m. 79. 163 Gönczy László: Adalékok a Táncsics Mihály egyetemi zászlóalj történetéhez, különös tekintettel az eü. alegységre. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 390. 164 Frigyesi az utolsó pillanatig nagy nyomás alatt dolgozott. 1945. január 8-án például a nyilas „pártszolgálat felszólítására” kellett fogadnia a Bokor Dénes által egyenesen az Andrássy út 60-ból hozzá átküldött Apró Jenőnét. 1945. jan. 8. Szállítási napló, 1945. január, február, március hó. OMSZ–KGM. 165 Ilyen volt például az egyetemi Nemzetőrségben, majd KISKA-ban vezető szerepet betöltő Szentpétery (Láng) Kálmán által korrepetált nyilas hallgató. Az egyetemi Táncsics Mihály ellenállási alakulatra vonatkozó dokumentumok. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 336. 166 ők az „egyetemi KISKA-soktól” fegyvereket és „több láda lőszert” kaptak. Fehér Lajos: Harcunk Budapestért. Bp. 1969. 110. A diákoknál lelt menedékre Ries István későbbi igazságügyi miniszter is. Vö. Gazsi kandidátusi, MTA Kt D/14.302. 474–495. 167 Göncz saját, 1970. augusztus 2-ai vallomása szerint részt vett a helyi nyilasház „leszerelésében, utána a tűzharcban a harcállásponton”, ahol megsebesült, comblövést kapott. Az 1. hadosztály tagnévsora. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 463. Göncz az ún. „lepra rajt” erősítette. ők „voltak az egész zászlóalj legvakmerőbb és katonailag talán legképzettebb részlege” „állig felfegyverkezve”. Körtvélyes Géza visszaemlékezése. 1984. okt. 16. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 463. 168 Kelemen E. – Kunszt Gy. – Szabó-Pelsőczi M.: Csipkés György és a HÖKK i. m. 76.
