Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
BARTHA ÁKOS 307 ellenállók azonnali helyszíni felkoncolását elrendelő parancsát.156 Ezért az üldö zöttek – egyeztetve Bakossal – elhagyták a VÁP-ot,157 a parancsnok pedig 1945. január 14-én 22 főtiszttel és 170 fős legénységgel jelentkezett a körletét időközben birtokba vevő Vörös Hadseregnél. 158 A „Táncsics Mihály zászlóalj” (IX. kerület) A szakirodalomban – a tagok visszaemlékezései alapján – Táncsics Mihály zászlóalj néven szereplő alakulat valódi neve Pázmány Péter Tudomány Egyetem Honvéd Kisegítő Karhatalmi Zászlóalj volt. A tudományegyetemi nemzetőr alakulatokból 1944 novemberének második felében megalakuló, utóbb 400 fősre duzzadó s négy századból álló egység ellenálló magja a Magyar Diákok Szabadságfrontjához tartozott és mind származást, mind ideológiai meggyőződést tekintve tarka képet mutatott.159 A Györffy Kollégium és az Eötvös Collegium mellett nagy hatást gyakorolt rájuk Csipkés György tragikus sorsú cserkészvezető, s általa a Honvédcserkész Örsvezetők Kiképző Karának (HÖKK) szellemisége. Ez németellenes, népi eszmeiségben öltött testet, mely nem volt jobb felé „teljesen lezárva”. 1943 első felében már működött a Teleki Pál Munkaközösséggel, illetve egyházi egyesületekkel (Soli Deo Gloria, KALOT stb.) is együttműködő „Csipkés közösség”. Vezetőjük, Dolinszky János – aki a 1944 végén Sopronkőhidán raboskodott – fedőszervre lelt a „turáni vadászoknál”, akik örültek a „dinamikus fiataloknak”, s egészen a német megszállásig helyiséget és sokszorosítót biztosítottak számukra. A Pázmány-os KISKA-ban az első században tömörültek a volt HÖKK-ösök.160 Az alakulat parancsnoka Várhelyi József végzős orvostanhallgató volt, aki véget nem érő gyakorlatozással és a hatóságokkal történő körülményes egyeztetésekkel 156 Nidosi Imre vallomása a Budapesti Népügyészségen. 1948. március 24. In: Források Budapest történetéhez 4. 1945–1950. Szerk. Gáspár Ferenc. Bp. 1973. 399. 157 Bakos Géza vallomása. 1948. márc. 22. Szilágyi Jenő r. alezredes vallomása az ÁVO-n. 1948. márc. 20. és Jelentés. Bp., 1948. márc. 25. ÁBTL 3.1.9. V-135335/1 Bokor Dénes és társai háborús és népellenes bűntett. Nidosi Imre. 2. kötet. 158 Bakos szovjet hadifogságba került, ahonnan 1947-ben tért haza. Ekkor igazolták, majd 1948-ban nyugdíjazták. HIM KI Személyi okmánygyűjtő 1797. Ezt követően segédmunkásként dolgozott, majd 1957-ben disszidált. Bakos Géza op. kartonja. ÁBTL 2.2.1. és Jelentés Rideg Mihály Malmö-i lakos békéscsabai tartózkodásáról. 1980. júl. 10. ÁBTL 3.2.5 O-8-409/1 VIKING. 159 „A Táncsics-zászlóaljban a felnövekvő fiatal értelmiségi nemzedéknek szinte minden rétege képviselve volt: orvostanhallgatók, közgazdászok, mérnökök, mezőgazdászok, bölcsészek, képzőművészek, jogászok, sőt teológus is akadt”. Közel felük munkás- vagy parasztcsaládból származott, de bujkáló zsidók is voltak köztük. Petőcz Pál: Az egyetemi Táncsics Mihály-zászlóalj történetének vázlata és főbb dokumentumai. Hadtörténelmi Közlemények 20. (1973) 532.; 537. 160 Kiforratlan eszmeiségüket érzékelteti, hogy egy visszaemlékezés szerint felváltva énekeltek Horthynótákat, a Marseillaise-t és az Internacionálét. Körtvélyes Géza visszaemlékezése. 1984. okt. 16. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/Magyarország, 463. Vö. Kelemen Egon – Kunszt György – Szabó-Pelsőczi Miklós: Csipkés György és a HÖKK: egy nemzedék élménye és tragédiája. Valóság 37. (1994) 9. sz. 79.
