Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
A KISEGÍTő HONVÉD KARHATALOM ÉS AZ ELLENÁLLÁS BUDAPESTEN, 1944–1945 306 zártak és rájuk gyújtották az épületet.151 Bakos sérülése után már nem került ki a frontra. 1944 júliusától VÁP-on szervezett karhatalmi századot, s ugyanitt a városparancsnok, Csipkés Ernő ezredes (később címzetes vezérőrnagy) segédtisztje lett. Többek között részt vett abban a vizsgálatban is, mely a Soroksári úton életüket vesztő szovjet parlamenterek halálának (1944. december 25.) körülményeit próbálta tisztázni.152 A KISKA századot ő állította össze „baloldali érzelmű tisztekből, szökött legénységből és muszokból [ munkaszolgálatosokból – B. Á. ] . Ezekkel együtt fejtettük ki ellenállási tevékenységünket és igen sok ember életét megmentettük” – írta a Rákosi-korszakban a hatóságok számára papírra vetett önéletrajzában, miután a szovjet hadifogságból hazatért.153 Bakos körlete 1944 végén a Nagykörút és az Üllői út kereszteződésében található Mária Terézia laktanya volt, nem messze a Svéd Vöröskereszt és Raoul Wallenberg telephelyeitől. A VÁP KISKA igyekezett védő- és mentőakciókat végrehajtani, együttműködve az említett neves embermentővel, illetve valószínűsíthetően Nina Langlettel is.154 A parancsnoknak főleg Gera Józseffel és Nidosi Imrével voltak kemény küzdelmei. Gerával bár megállapodást kötött, hogy honvédségi állományú személyt a VÁP megkerülésével nem lehet őrizetbe venni, ennek azonban az utcán nem mindig tudtak érvényt szerezni. 1945. január 4-én a nyilasok megtámadták az Üllői út 4. szám alatti, diplomáciai védelmet élvező „svéd házat”, s a kirendelt honvédeket tűzharc után lefegyverezték. Az üldözötteknél megtalált hamis nyílt parancsok miatt a helyzet menthetetlen volt, ráadásul a VÁP-on is folyt az embermentés, így az ott bújtatottak élete is veszélybe került.155 Nidosi január 8-án meg jelent a VÁP-on, ahol hosszú beszédében tisztogatással és frontra küldéssel fenyegetőzött, valamint a jelenlévő katonáknak „magyarázta” a katonaszökevények és 151 Maróti Dezső tanúkihallgatási jegyzőkönyve. 1963. nov. 5. ÁBTL 3. 1. 9. V-129026/3a. 152 Bakos szerint feltűnően sok nyilas volt a környéken, ezért őket nevezte meg tettesnek utóbb. Jelentés. Bp., 1948. márc. 24. ÁBTL 3.1.9. V-135335/1 Bokor Dénes és társai háborús és népellenes bűntett. Nidosi Imre. 2. kötet. A Vörös Hadsereg magyarországi lapjának „VÁP ellenállási mozgalmon” élcelődő, korabeli dokumentumra hivatkozó beszámolója nem ítéli meg pozitívan ténykedését. „A városparancsnokság Bakos főhadnagya” eszerint ahelyett, hogy „legalább szabadon engedte volna” Illinger János „soroksári magyar partizánt”, visszakísértette őt társával a kémelhárító osztályra, mivel Bakos nem tartotta magát illetékesnek az ügyben. Lévai Béla: Részletek a Szovjet Hadsereg Budapestet mentő akciójából. Uj Szó, 1947. január 16. 2. Illinger és társának (Sudár István) akciója nem szerepel a budapesti ostromot tárgyaló mértéktartó szakirodalomban, ahol a parlamenterekről külön alfejezetben olvashatunk. Ungváry K.: Budapest ostroma i. m. 114–120. 153 Személyi adatlapján az is szerepel, hogy „1944-ben a földalatti mozgalommal kapcsolatban voltam”. HIM KI Személyi okmánygyűjtő 1797. Bakos Géza 154 Kovács G.: Alkonyat Budapest felett i. m. 324. (Kovács – helytelenül – Mária Valéria laktanyát ír.) Vö. „Bakos Géza főhadnagy a városparancsnokságon futószalagon gyártotta a hamis igazolványokat”. N. n.: A budapesti gettó felszabadulására. Respublika 2. (1995) 4. sz. 23. 155 Szilágyi Jenő r. alezredes vallomása az ÁVO-n. 1948. márc. 20. ÁBTL 3.1.9. V-135335/1 Bokor Dénes és társai háborús és népellenes bűntett. Nidosi Imre. 2. kötet.
