Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
A KISEGÍTő HONVÉD KARHATALOM ÉS AZ ELLENÁLLÁS BUDAPESTEN, 1944–1945 304 amelynek tagjai „Békepárt” és „Szabadságmozgalom” feliratú röpcédulákat terjesztettek, valamint megkezdték a fegyvergyűjtést Radóék Rökk Szilárd utcai raktárába.139 Az Akadémiai Kiadó gondozásában 1989-ben megjelent regényes életrajza arról is tudósít, hogy Zsabkával együtt részt vett a Nemzetőrség felállítását megelőző tárgyalásokon és kapcsolatban állt Tost Gyulával, Horthy Miklós szárnysegédjével is.140 Zsabkával való 1944 végi együttműködése biztosra vehető, míg ő maga karpaszományos őrmesterként a VIII. kerületi alakulatot erősítette,141 sőt anyagilag is támogatta.142 Életrajza szerint zsidó házakat őriztek, hamis pa rancsokkal üldözötteket szabadítottak ki, és német egységeket is megtámadtak. Többször letartóztatták, de barátainak és szélsőjobboldali kapcsolatainak köszönhetően a leglehetetlenebb helyzetekből is kiszabadult.143 Annyi bizonyosnak tekinthető, hogy „Ferenczyt” 1945-ben igazolták, sőt Nagy Ferenc miniszterelnök okirattal tüntette ki „a fasizmus elleni harc” elismeréseképpen.144 Központi szerepet azonban – mesés elemekkel tarkított életrajzaival ellentétben – aligha játszhatott az ellenállásban. Ez már csak abból is nyilvánvaló, hogy nevével – Zsabkával, Bakossal vagy éppen Mátray Máthéval ellentétben – sem Radó Endre, sem Nidosi Imre perében nem találkozunk 1945 után. Ami a csoport aktivitását illeti, a „filmes KISKA” tagjai összetűztek a nyilasokkal a Ferdinánd hídnál, megtámadták a Lehel téri légvédelmi ágyúkat, december 19-én a Népszínház utcában hét német teherautóból „vételeztek” szállítmányt, tíz nappal később pedig megrongálták a Cyklop garázsban lévő német autókat. 145 Ferenczi – Zsabka Kálmán és Kánitz Jenő korábban idézett visszaemlékezésével lényegében megegyező – állítása szerint 1945. január 2-án arról döntött a VIII/2, a XIII/1 és a XIV/2 KISKA vezetősége a Rákóczi úti laktanyában, hogy a zuglói sportcsarnok mögötti részen január 8-án hátba támadják a németeket, utat törve 139 A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Kislexikon i. m. 157. 140 Kunszabó F.: Josef von Ferenczy i. m. 98–99. 141 1944. december 10-én kiállított KISKA-igazolványának másolatához: HIM KI Személyi okmánygyűjtő 20122. Ferenczy József 142 Hamza D. : Harcunk a szabadságért i. m. 19. A szintén Hunniá-s Hamza maga is a filmes ellenállás tagja volt. Adatgazdag összefoglalása elsősorban a közigazgatás körében megfigyelhető passzív rezisztencia kapcsán érdekes. (Például a szabotáló pesti uszályokhoz lásd Uo. 29.) Egy ügynökjelentés szerint ő is „a nyilasoknál kezdett vagy legalábbis erősen kacérkodott velük. 1944-ben már tevékenyen részt vett az ellenállási mozgalomban.” Jelentés, 1959. szept. 9. ÁBTL 3.1.2. M -18667/5 „Meszlényi”. (Hamza az 1940-es évek végén disszidált.) 143 Két letartóztatását megerősíti: Jelentés, 1951. nov. 22. ÁBTL 3.1.5. O-10356. Ferenczi életrajzírója 1942 óta fegyverkező „Ferenczy-csoportokról” értekezik (ekkor ifj. Horthy Istvánt akarták volna puccsszerűen megkoronáztatni). A német megszállás utáni időszakra vonatkozóan arról is olvashatunk többek között, hogy „egyedül neki volt mozgatható hálózata és fegyverkészlete”. Kunszabó F . : Josef von Ferenczy i. m. 100–107. 144 HIM KI Személyi okmánygyűjtő 20122. 145 A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom. Kislexikon i. m. 157.
