Századok – 2020
2020 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bartha Ákos: A kisegítő honvéd karhatalom és az ellenállás Budapesten, 1944–1945
A KISEGÍTő HONVÉD KARHATALOM ÉS AZ ELLENÁLLÁS BUDAPESTEN, 1944–1945 292 Abonyi utca 5., Garai tér 19.) nehezítették.51 Kezdetben a felfegyverzettségük igen gyér volt,52 ezért a többi KISKA egységhez hasonlóan, Zsabkáék is kénytelenek voltak a kerületben állomásozó német egységektől és a nyilasoktól fegyvereket „szerezni”. Vakmerő akciókkal előbbiektől autók vándoroltak hozzájuk, emellett sikerült hozzájutniuk néhány régi típusú Ansaldo harckocsihoz is.53 Az 1967-es zuglói nyilasper vallomásai szerint 1944 decemberének utolsó napjaira Zsabkáék felszereltsége erősen feljavult. A hungaristák eleinte óvatosak is voltak velük, amit indokolhat, hogy fegyver dolgában a maximum 150–180 fős zuglói pártszolgálat sem állt túl jól. 54 Ugyanakkor a régi szélsőjobboldali kötődések sem múltak el nyomtalanul. Dezsényi Miklós szerint Zsabkának még Prónay Pállal is volt kapcsolata, sőt együtt hajtottak végre fegyver- és lőszerbeszerzési vállalkozásokat a „soroksári és a vecsési arcvonalon”.55 Nidosi Imre, a nyilasok városparancsnoka pedig a kivégzése előtt sem akarta elhinni, hogy Zsabka nem az ő emberük volt.56 A KISKA-vezér elfogását többször (sikertelenül) megkísérlő zuglói nyilasok tájékozottabbak voltak a helyi viszonyokban és nem gondoltak effélét,57 ám tény, Zsabkának „személyes összeköttetése” volt az állítása szerint többször életére törő kerületi pártvezetővel, Szelepcsényi Lászlóval. Sőt, a filmszakmából ismert Mikó István és Szendrői-Kovách Gyula disszidens nyilas képviselő személyében beépített emberrel is rendelkezett körükben, emellett egyes századtagok a nyilas járőrökhöz csapódtak, tompítandó a tevékenységüket. Az információáramlás azonban fordított irányban is működött: egyes KISKA-sok a nyilasoknak adtak tovább híreket.58 Ezekből az összetett viszonyokból a megszálló németek vajmi keveset érthettek. ők a KISKA-tagok és a nyilasok konfliktusait „a magyar milíciák belharcának tekintették”. 59 Zsabka általában kerülte a nyílt harc felvállalását és inkább a civil lakosság védelmére összpontosította az erejét. Fajvédő antiszemita alakulatával ezért még 51 Gazsi kandidátusi, MTA Kt D/14.302. 449. 52 A Bp-i M. kir. XIV-2 ellenállási Kiska alakulat századnaplója, 8. ÁBTL 4.1. A-747. 53 A Vörös Brigádra és a XIV/2 Kiska századra vonatkozó iratok. 1944–1949. HIM HL. Ellenállási gyűjtemény/Magyarország, 51. 54 Máthé Áron: A zuglói nyilasok pere. Bp. 2014.113–114. 55 Dezsényi Miklós: A magyar polgári ellenállás története. d. n. HIM HL. Ellenállási Gyűjtemény/ Magyarország, 311. Zsabka és Prónay 1920-ban már ismerték egymást (a Britannia Szállóból), s kapcsolatuk később is megmaradt. Bartha Ákos – Pócs Nándor – Szécsényi András: Egy hosszan „ébredő” túl élőművész i. m. 138–181. Az idős Prónay „kétkulacsos” játékát megerősíteni látszik egy erős kritikával kezelendő visszaemlékezés. Szabó Miklós: Csendes háború. Bp. 1984. 47. 56 Budai József rendőr főhadnagy jelentése. Bp. 1948. szept. 24. A Vörös Brigád partizáncsoportra vonatkozó iratok. PtSzL. II. 682. 1. ő. e. 57 Máthé Á.: A zuglói nyilasok pere i. m. 190–191. 58 A Bp-i M. kir. XIV-2 ellenállási Kiska alakulat századnaplója, 5–12. ÁBTL 4.1. A-747. 59 Kovács Gellért: Alkonyat Budapest felett. Az embermentés és az ellenállás története 1944–45-ben. Bp. 2014. 329.
